Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy bután gázzal, és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék. – "A" típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez, illetve az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető rendszerhez nem csatlakoztatható [MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere]. -"B" típusú gázfogyasztó készülék: amely kéményhez vagy az égésterméket a készülék felállítási helyiségéből a szabadba elvezető berendezéshez való csatlakozásra alkalmas. E készülékek az égési levegőt közvetlenül a készülék felállítási helyiségéből nyerik [MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere]. – "C" típusú gázfogyasztó készülék: amelynek égési köre (légbevezetője, tűztere, hőcserélője, égéstermék-elvezető tere) a készülék felállítási helyiségétől elzárt [MSZ CEN/TR 1749 A gázkészülékeknek az égéstermék-elvezetés módja szerinti osztályozási rendszere]. Gázkonnektor: a fogyasztói vezeték olyan kapcsoló eleme, mely hajlékony csővel úgy kapcsolja össze a gázfogyasztó készüléket a fogyasztói vezeték rögzített szakaszával, hogy az egyszerű kézi mozdulattal szét- és összekapcsolást tesz lehetővé anélkül, hogy szétkapcsolás következtében a csőben lévő gáz a környezetbe kerülne.
Ám az égéstermék hőmérsékletének csökkenése miatt a kéményben kialakuló felhajtóerő is lényegesen alacsonyabb lett. Ha a szükséges huzat elégtelenné válik, az égéstermék visszaáramlást okozhat és balesetekhez vezethet. Ezekre a gyűjtőkéményekre csak szakaszosan működő gázfogyasztó készülékek – általában gázüzemű vízmelegítő berendezések – csatlakoztathatóak, folyamatos működésű lakásfűtő berendezések – cirkó, vagy gázégős cserépkályha – égéstermékének elvezetésére ez a kéménytípus nem engedélyezett. A korlátozások ellenére napjainkra az egycsatornás gyűjtőkémények használata sajnos több szempontból veszélyes. Instabil működésüket leggyakrabban a következő hibák okozzák: az építés során a füstcsőbekötéseket véséssel alakították ki, és az erős mechanikai igénybevétel hatására az elemek sok helyen elrepedtek, a füstjáratba esett kisebb-nagyobb betondarabok dugulást okoznak, az építés során a kéményelemek illesztése pontatlan volt, több helyen hiányos a habarcs és a füstgáz szivárog, a bekötő idomok sok helyen benyúlnak a füstjárat üregébe, ezzel csökkentve a kürtő keresztmetszetét a gyűjtőkémények belsejében lecsapódó savas víz szétmarja a maltert és a betonelemeket.
Gázterhelés: az a gáztérfogat, amely a gázfogyasztó készülék folyamatos üzeme során időegység alatt a készülékbe áramlik ([m3/h]; [m3/s]). Hajlékony vezeték: a gázfogyasztó készülék korlátozott elmozdíthatóságát a vezeték megbontása nélkül lehetővé tévő fogyasztói vezeték szakasz. Hajlítható vezeték: a fogyasztói vezeték azon szakasza, mely rendeltetésszerűen a gázfogyasztó készülék feszültség-, elcsavarodás mentes bekötésére szolgál. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomás elvezetését. Hasadó felületek: olyan felületek, amelyek tönkremenetelükkel lehetővé teszik a belső tér megnyitását a túlnyomás levezetése céljából. Hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek megnyílással, elfordulással, billenéssel lehetővé teszik a túlnyomás levezetését, és megnyílási nyomásuk beállítható. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át.