2 Á korábbi változat - verdejegye (h-O: K 3-7) alapján - Wenzel Oswald nagyszebeni polgármester kamaraispánsága idején készült. (1. ábra, /) 3 A vélhetőleg cseh(országi) eredetű családból származó Wenzel Oswald 1454-1458 között volt a város polgármestere, nagyszebeni kamaraispánként 1456-ban említik, Nicolaus de Wagioval és Christophorus de Florentiaval együtt. A gazdag és tekintélyes Wenzel Oswald, akinek háza a nagyszebeni Grosser Ring déli oldalán, a város előkelőségeinek házai között állt - volt polgármester("Altbürgermeister")ként, - 1468-ban tagja volt annak a delegációnak, amely Medgyes városában átadta Mátyás királynak azt a 15 000 aranyforintot, amelyet a nagyszebeni felkeléskísérletért róttak a városra. Kamaraispánként Wenzel Oswaldot oklevélben tehát csak 1456-ban említik, és V. László - Hunyadi János halála után vert - nagyszebeni aranyforintjának verdejegyét az ő jegyeként oldhatjuk fel: Hermannstadt (Nagyszeben) és Oswaldus (h-O: CNH II. 171., H 3-6). Ez a verdejegy egyébként azonos a szóban forgó Mátyás kori darab verdejegyével.
Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
Talán egyetlen történelmi személyiséget sem övez annyi legenda, mese, csodás történet, mint a köznyelvben csak igazságosnak mondott Mátyás királyt. Hunyadi Mátyást 1458. január 24-én, pontosan 555 éve választották meg Magyarország királyának a legendák szerint a Duna jegén. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, és vált európai nagyhatalommá. Mátyás egy kivételes helyzetben, a magyar nemzet vészterhes időszakában, anarchikus viszonyok közepette került a trónra, de ebben a reménytelen helyzetben, mint uralkodó és mint ember is helytállt, és a feladatot túl is teljesítette. Pedig a 15 éves ifjú, egy fölé rendelt kormányzó és a nádor árnyékában, európai dinasztikus kapcsolatok nélkül, könnyen tűnhetett eleinte rossz választásnak. Ő azonban módszeresen, óriási erőfeszítésekkel és leleménnyel, leküzdött minden akadályt. Nemcsak politikailag alkotott korszakosat az ország élén. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja lett, ezért személyében a humanista műveltség magyarországi elterjesztőjét is ünnepeljük.
Ezért az 1521. évi, Szerencsés Imre alkincstárnok nevéhez fűződő reform értelmében a hiány pótlására alacsony (250 ezrelék) ezüsttartalmú pénzt adtak ki. A nova moneta néven bevezetett újabb pénz értékét mesterségesen próbálták az előző évek árfolyamán tartani. Hiába rendelték azonban el, hogy az új pénz a régi pénzzel egyenlő értékben forogjon, a rendelkezést nem lehetett betartani. 1525-ben az országgyűlés elrendelte a moneta nova megszüntetését. III. Zrínyi Miklós gróf, horvát bán (1493-1534) királyi engedély alapján Kostajnicán állított fel pénzverdét. Itt verette pénzzé az ezüstbányáiból származó ezüstöt II. Lajos nevében. Szapolyai János aranyforint Szapolyai János (1526-1540) Mohács után nem sok sikerrel igyekezett jobb minőségű pénzeket bevezetni. Dénárjainak mennyisége az első években volt számottevő. Forrás:
20 garas 1 aranyforintot ért, 5 új dénár pedig 1 ezüstpénzek ekkoriban nagyobb változatosságot mutatnak, mint az arany pénzek. Mátyás reform utáni dénárai mintegy fél évszázadon át megőrizték stabilitásukat. Ugyanakkor Mátyás is adott ki rossz minőségű ezüstpénzt, melynek belső értéke a névérték alatt maradt. A madonnás dénárokat az 1521-es pénzrontásig azonos pénzláb alapján verték. II. Ulászló aranyforint Mátyás halála után sokáig nem történt lényeges változás a pénzverésben. Gazdasági reformjai kedvező hatását utódai is élvezhették. II. Ulászló (1490-1516) pénzverése szerves folytatása Mátyásénak. Legfontosabb verdéje Körmöcbányán volt, ahol ezüstből garast, dénárt és obulust vertek. A vastag veretek valószínűleg nem forgalom céljára, hanem bemutató, ajándékozási vagy próbajelleggel készültek. A pénzforgalom magas értékű pénzeket is igényelt. Az ennek a problémának a megoldására tett egyik kísérlet a tallér előfutárának számító gudiner verése volt. A guldiner azonban forgalmi pénzként nem funkcionált.
A Hunyadi-ház ellenségei azt kürtölték világgá, hogy alattomban Szilágyi Mihály vágyakozik a magyar koronára, de ő ezt úgy szóval, mint tettel a lehető leghatározottabban megcáfolta. A nádor a túlnyomó többség megingathatatlan akaratát látva, saját maga is késznek nyilatkozott a Hunyadi-párt aspirációit támogatni, remélve, hogy ezáltal az ország legelső méltóságát továbbra is a maga számára biztosítja.
Hunyadi Mátyás és III. Frigyes német-római császár kapcsolata a két uralkodó aktuálpolitikai törekvéseinek függvénye volt és a baráti kapcsolatoktól egészen a nyílt ellenségeskedésig is eljutottak. Konfliktusuk alapja már rögtön az előző magyar király, V. László halálakor kezdődött, ugyanis bár III. Frigyes dinasztikus úton nem formálhatott jogot a magyar trónra, de mert a Szent Korona és a koronázási ékszerek nála voltak elzálogosítva, a királyválasztás során felmerült az ő neve is, mint lehetséges uralkodóé. Miután a magyar nemesség 1458-ban királlyá választotta az ifjú Hunyadit, bebizonyosodott, hogy az ifjú király kora ellenére igenis érett a trónra, valamint több szempontból is szembemegy nagybátyja, Szilágyi Mihály és a főurak akaratával, azok Újlaki Miklós és Garai László vezetésével szervezkedve Németújváron 1459-ben királlyá választották III. Frigyest. Még a császár Magyarországra érkezte előtt a felkelés kudarcba fulladt, ám a Habsburg család e választásra hivatkozva tarthatott igényt a Szent Koronára.
Hunyadi Mátyás - színtiszta arany emlékérmen Hunyadi Mátyást a legenda szerint 1458-ban a Duna jegén választották magyar uralkodóvá. Ekkor azonban a hivatalos koronázásra nem kerülhetett sor, ugyanis a magyar korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt. Mátyás királynak kiváló diplomáciai képességeinek hála, és 70 000 aranyforint ellenében, 1463-ban sikerült megszereznie és hazahozatnia legnemesebb koronázási ékszerünket, így a mindenkori szabályoknak megfelelő koronázásra végül 1464-ben került sor a székesfehérvári Királyi Bazilikában. A hivatalos koronázás 555. évfordulója alkalmából került kibocsátásra a színtiszta aranyból készült emlékérem. A remekmű az emelkedett témához méltó kivételes tulajdonságokkal rendelkezik, melyre az érem mellé kézbesített Eredetiséget Igazoló Tanúsítvány nyújt garanciát: színaranyból készült numizmatikai alkotás, az érem a legkiválóbb verdei minőségben, tükörverettel került kibocsátásra, szigorúan korlátozott példányszám: mindössze 2000 darab érhető el világszerte.
Hívjon +36-70/306-5352 Fiókom Bejelentkezés Fizetés Nyelv: hu Magyar English Deutsch Pénznem: $ USD € EUR Ft HUF My Cart 0 - empty Kibővült a keresési lehetőség, így már a fő kategóriákban és az archív termékek között is kereshet. Rólunk Kapcsolat ★ Új termékek Felvásárlás Feltételek ÁSZF Szállítási feltételek Tartásfok ismertető Keresés Search products: Összes kategóriában keyboard_arrow_down --Archív termékek --Bankjegyek --Bliszterek-Első napi veretek --Dominikai Köztársaság --Elefántcsontpart. --Érmék --Gyűjtői kiegészítők --Kongói Demokratikus Köztársaság. --Kongói Köztársaság. --Közép-Afrikai Államok --Kuvait. --Ruanda --Seychell-szigetek --Új-Kaledónia Kezdőlap Archív termékek A: Érmék A: Magyar pénzek A: Vegyesházi királyok 1301-1526 Hunyadi Mátyás aranyforint ÉH531/r Cikkszám: S3142 Kategória: A: Vegyesházi királyok 1301-1526 Megosztás Tweet Pinterest Termék részletei Cikkszám S3142 Feltöltés dátuma: 2019-10-22 Adatlap Tartásfok EF Anyag arany Ország Magyarország Súly (g) 3.
A többi pontok katonai szempontból minden jelentőség nélkül valók. A megtörtént királyválasztás után az országgyűlés bezárult és annak kebeléből Szilágyi Mihály vezetése alatt fényes küldöttség indult az országhatárra, hogy a Podiebraddal létrejött előzetes megállapodás szerint, aki Mátyás szabadonbocsátásáért némelyek szerint 40. 000, mások szerint 50–80. 000 arany forint váltságdíjat kötött ki magának, oda kisérendő királyt üdvözölje és fővárosába kisérje. A találkozás 1458 február 5-én a Morva menti Strassnitz várában történt meg, ahol a kölcsönös üdvözlések után nyomban hozzáfogtak a főbb pontok megvitatásához. A váltságdíj kérdése hamar elintéztetett. Ezek után Podiebrad azt kívánta, hogy a magyar küldöttség hagyja jóvá a leánya és Mátyás között történt eljegyzést. Ezzel szemben Hunyadiné és Szilágyi Mihály a négy héttel előbb esküvel is megerősített szerződés értelmében rá akarták birni Mátyást, hogy a prágai eljegyzést bontsa fel és Garai Annát fogadja el jegyeséül. "A fiatal király – írja Fraknói – kínos helyzetbe jutott.