Iskolaszövetkezeti tagi munkavégzés A munkaerőpiacon egyre nagyobb a verseny a diákokért is. Ebből az iskolaszövetkezetek is bőven kiveszik részüket, ugyanis a diákok egyre szélesebb körből tudnak választani, és sokan élnek is ezzel a lehetőséggel, hiszen ez a legkézenfekvőbb módja a tanulók munkavállalásának. Iskolaszövetkezet tagja csak nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló lehet, de tagságot szerezhet Magyarországon tanuló külföldi diák is. A lényege, hogy a diák és a szövetkezet között egy tagi jogviszony jön létre azért, hogy munkavégzés céljából kiközvetítse egy harmadik fél részére. A felek között tagi megállapodás születik, amelyben rögzítik a munkavégzésre vonatkozó feltételeket (feladatkör, díjazás, kapcsolattartás). A fontosabb szabályok közé tartozik: a napi 6 órát meghaladó munkavégzés után 20, a napi 9 órát meghaladó munkavégzés után további 25 perc munkaközi szünetet kell biztosítani két egymást követő munkanap ledolgozását követően legalább 11 óra pihenőidőre jogosult a munkavállaló a díjazás nem lehet kisebb, mint a tárgyévben aktuális minimálbér vagy garantált bérminimum összege.
Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartásialkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni, mellyel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik akeresete.
Tekintve, hogy az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből az adóalap-kiegészítés hozzáadásával kell meghatározni, a munkaviszonyból származó jövedelem adójának alapját is az adóalap növelő tétel (a jövedelem 27 százaléka) hozzáadásával kell megállapítani. 2011. január 1-jétől az összevont adóalap után fizetendő adó mértéke 16 százalék. A munkáltató a diák részére havonta, illetve a munkaviszony megszűnésekor köteles igazolást kiállítani. A diáknak az adóévben megszerzett jövedelmeiről az adóévet követő év május 20-ig kell elkészítenie az '53-as személyi jövedelemadó bevallását. b. ) A közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak [Tbj. 16. § (1) bekezdés i) pontja]. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosítottá válik és egészségbiztosítás a már említett természetbeni ellátáson túl a Tbj.
4. § 18. pont). A tanulmányok szünetelésének időtartama alatt a járulékfizetést és a foglalkoztatói kötelezettségeket érintően (az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás alkalmazásában) azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv. ) rendelkezései szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettsége e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára, 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt sem [5. § (1) bekezdés c) pont]. Mivel a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség alól, és szakképzési hozzájárulás – 2022. január 1-jei megszűnte miatt – nem merül fel, e foglalkoztatás mentes a foglalkoztatói közteher alól.