Típusosan ilyen eset a körmozgást végző, kiegyensúlyozatlan gép. A mechanizmusból látszik, hogy míg utóbbi esetben műszakilag jelentősen csökkenthető az expozíció nagysága, addig az első esetben nem kiküszöbölhető. Vibrációs hatást kelthetnek kéziszerszámok (sűrített levegővel működő ún. préslég-szerszámok, robbanó- vagy villanymotorral meghajtott eszközök), gépek, melyeket kézzel irányítanak, illetve olyan munkafolyamatok, ahol kézzel kell a munkadarabot forgó mechanizmushoz (anyagmegmunkálás) szorítani. Az alsó végtagokat érintő vibrációs expozíció ritka[45]. Egésztest vibráció A népesség 20%-a lehet kitett egésztest rezgés expozíciónak, melyből Európában mintegy egy millió foglalkozási eredetű[46]. Ilyen egésztest rezgésexpozíciós kockázatot jelentenek a haszongépjárművek és a nehéz munkagépek, vagyis a tehergépkocsi vezetők és a munkagép kezelők az érintettek. A kockázatok kezelése, értékelése Az Európai Unió 2002/44/EK irányelve előírja azokat a minimum feltételeket, melyek szükségesek a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéséhez.
A vibrációs expozícióval kapcsolatos iránymutatást a 2002/44/EK Európai irányelv tartalmazza. A fizikai jellemzők mérésének metódusát szabványok rögzítik[4]. A rezgés okozta megbetegedések vizsgálatára és értékelésére több ajánlás mellett számos szabvány is ismeretes. A vibráció általános jellemzői A vibráció (mechanikus rezgés, rázkódás), amely fizikailag energia átvitele szilárd anyagon keresztül, a gépek működése következtében lép fel és átterjedve a szervezetre abban kóros elváltozásokat okozhat[5]. Dinamikus jelenség, melynek intenzitása az idővel változik. Ennek megfelelően jellemezni lehet: időbeli lefolyásával (állandó, szabályosan ismétlődő, átmeneti, véletlenszerűen változó, ütésszerű) nagyságával frekvencia összetevői alapján. A rezgés nagyságát jellemezhetjük: az elmozdulással, a sebességgel, valamint a gyorsulással. A három megadott paraméter egymással összefügg. A mechanikus rendszerek természetéből adódóan jelentős elmozdulások elsősorban csak alacsony frekvenciákon jöhetnek létre, a sebesség értékek pedig a vibrációt kiváltó energiával arányosak.
A gyakorlatban a vibráció mérése gyorsulásmérővel történik, mely a gyorsulást elektromos jellé alakítja[48]. A gyorsulás nagyságát annak effektív értékével jellemezzük. A frekvencia összetevők vizsgálatát speciális súlyozó szűrőkkel végezhetjük. Az effektív érték a rezgés frekvencia összetevőinek konkrét ismerete nélkül megadja, hogy a vizsgált rezgés az adott határértékeket meghaladja-e, vagy sem. A munkahelyi rezgés embere gyakorolt hatásának értékelésekor a mért adatokat egyrészt a tevékenységre, másrészt a napi expozícióra vonatkoztatjuk. Az emberre gyakorolt hatást tekintve nem elegendő mérni a rezgés pillanatnyi, vagy időarányos szintjét, hanem frekvencia összetevőit is vizsgálni kell, mivel a különböző frekvenciájú rezgések más-más szövetekben, szervrendszerekben nyelődnek el[49][50][51][52]. A kockázat értékelése és kezelése során a következő sorrendet kell betartani: az expozíció veszélyével járó munkafolyamat azonosítása a befolyásoló tényezők meghatározása, az expozíció becslése/mérése, az eredmények összehasonlítása a határértékekkel, a forrás és a lehetséges megelőző stratégiák identifikálása, megelőzési terv készítése (felelősök, határidők, források), a terv végrehajtása, a folyamat monitorizálása és értékelése, dokumentáció.
szerepét[35]. A neurológiai eltérések stádium szerinti besorolása a Stockholm Workshop skála szerint a 2. táblázatban látható. 2. Stockholm kéz-kar vibrációs szindróma beosztási rendszer – idegrendszeri eltérések 0SN nincsenek tünetek ISN szubjektív panaszok (zsibbadás) objektív elváltozások nélkül 2SN mint az 1. stádium, csökkent érzékeléssel 3SN mint a 2. stádium, csökkent taktilis funkcióval Forrás: [36] Mozgásszervi elváltozások A csont-ízületi rendszer károsodását a vibráció okozta mikrotraumák okozzák, de a kialakulásban szerepe van a vérellátási-, illetve a beidegzési zavaroknak is. Patológiailag aszeptikus nekrózisok, osteochondrosis dissecans, strukturális eltérések és degeneratív elváltozások fordulnak elő. Panaszt nem minden esetben okoznak, fájdalom és ezt kísérő gyengeség, mozgáskorlátozottság, duzzanat jelentkezhet. Utóbbiak a fizikális vizsgálatkor is észlelhetők. Pontos diagnózis azonban csak radiológiai vizsgálat segítségével állítható fel. Ha a röntgen-képen a felső végtag ízületeiben vagy azok környékén szabálytalan csontszerkezetet látunk, vékonyrétegű CT (HRCT) végzése indokolt, amely apró, részleges csontelhalást is képes kimutatni.
kontakt sportok kerülése, illetve az aktuális törések ortopédiai ellátása. A közepes-súlyos formákban a csonterősséget növelő gyógyszerekkel (biszfoszfonát kezelés), megfelelő vitaminpótlással, az esetleges deformitások műtéti kezelésével javítható az életminőség. A páciensek nyomon követése több szakterület együttes munkájával valósítható meg, amelyben a rendszeres fogászati és hallásvizsgálat, csontsűrűség-mérés, szükség esetén kardiológiai és ortopédiai kontroll, valamint gyógytorna és pszichológiai támogatás is szerepel. Az osteogenesis imperfecta osztályozása Rövidítések/szómagyarázat: AD: autoszómális domináns, a mutáció domináns módon öröklődik AR: autoszómális recesszív, a mutáció recesszív módon öröklődik *Osteoblast: csontképző sejt Dr. Zsoldos Amanda Irodalom: Tainmont J., History of osteogenesis imperfecta or brittle bone disease: a few stops on a road 3000 years long., B-ENT. 2007;3(3):157-73. Van Dijk FS, Sillence DO., Osteogenesis imperfecta: clinical diagnosis, nomenclature and severity assessment.
A Tanács 94/33/EGK irányelve alapján a tagállamok megtiltják a fiatalkorú személyek (15-18 év), míg a Tanács 92/85/EGK irányelve alapján a terhesek alkalmazását az egészségre ártalmas rezgéssel járó munkavégzés esetében. A preventív 2, 5 m/s2 expozíció felett ők nem foglalkoztathatók[78][79]. A Tanács 2002/44/EK irányelve 3. cikkelyének 1 pontja állapítja meg a foglalkozási határértékeket, mely szerint a 8 órára vonatkoztatott expozíciós határérték 5 m/s2, a beavatkozási (preventív) határérték 2. 5 m/s2 [80] Sérülékeny csoportok A megelőzés részben leírtakon túl a munkavállalók esetleges megbetegedéseit is figyelembe kell venni. A patológiás állapotokon belül korlátozó tényező az olyan betegségek megléte, melyek rosszabbodását a kéz-kar vibráció kifejezetten előidézheti. Ilyenek a kéz ereit érintő angiológiai betegségek (primer Raynaud-kór, érszűkület, thrombangitis obliterans), perifériás neurológiai betegségek (neuropathia), illetve az ezeket előidéző belgyógyászati betegségek (cukorbetegség, alkoholizmus, dohányzás, vitaminhiány, porfíria, daganatok, TOS szindróma, kéztő alagút szindróma, pajzsmirigy-, autoimmun-, egyéb primer neuropathiával járó betegségek).
A szívben billentyűeltérések lehetnek jelen. kék scléra Diagnosztika: A kórkép diagnózisához az egyéni és családi kórtörténet, valamint a fizikális vizsgálat az első lépés. Amennyiben ezek alapján valóban felmerül a gyanú, a továbbiakban képalkotó vizsgálatra, csontsűrűség-mérésre és – az egyéb csontritkulást okozó betegség kizárásához – laborvizsgálatokra van szükség. A végső diagnózist a molekuláris genetika jelenti. A kutatások révén egyre több mutációt fednek fel a betegség hátterében, így egyre bővül a vizsgálandó és vizsgálható eltérések tárháza. A diagnózis felállításakor mindenképpen szükséges egy konzultáció egy klinikai genetikussal. Az ő segítségével történhet a további családtervezés, illetve a személyre szabott gondozási protokoll összeállítása. Indokolt esetben a gyermekvállalás időszakában lehetőség van méhen belüli diagnosztikára is. Kezelés: Oki terápia egyelőre nem ismert. A tüneti kezelés függ a páciens életkorától és a betegség súlyosságától. Az enyhébb esetekben elegendő lehet néhány életmódbeli korlátozás, pl.
A beszűkült légzésfunkció következtében a gyermekek gyakran fertőződnek. A fogképződés is zavart. Az intelligencia és a várható élettartam nem szükségképpen beszűkült. A beteg élete annak megfelelő, amilyen súlyosságú a betegsége. Számos átmeneti forma van; a gyakoribb csonttörésektől egészen a tolószékben való, elnyomorodott állapotú életig. Megelőzés Nem lehetséges Mikor forduljunk orvoshoz? A betegség első tüneteinek jelentkezésekor. Öngyógyítás Rendkívül óvatos bánásmód a betegekkel. A szülőnek meg kell tanulni együtt élni az ilyen gyermekekkel. Amennyire lehetséges, minden testrészt aktívan mozgatni kell! Az erős izomzat védi a veszélyeztetett csontokat. Úszás már a hatodik hónaptól lehetséges, később javasolható még a kerékpáro-zás mint izomerősítő-fejlesztő sporttevékenység. Élet az üvegcsontbetegséggel Ha lehetséges, a gyermekek más gyermekekkel együtt járjanak óvodába, iskolába, persze ez a helyi adottságoktól és a gyermek állapotától függ. A szülők önsegélyző csoportoktól kaphatnak szóban és tettben segítséget, morális támogatást, tanácsokat.
A 3. pontban leírt expozíciós határértékek fölötti expozíció nem érheti a munkavállalókat. A 6. pont rendelkezik a munkavállalók képzésének és tájékoztatásának követelményeiről[76]. A kéz-kar vibráció okozta károsodás bekövetkezésének valószínűségét, súlyosságát a rezgés fizikai jellemzőin túl az expozícióban lévő ember fiziológiai, patológiai tulajdonságai is befolyásolják. Emiatt ki kell emelnünk bizonyos állapotokat, betegségeket, ahol a rezgésexpozícióban való munkavégzést korlátozni szükséges[77]. A fiatalkorúak fejlődőben lévő szervezete (elsősorban a mozgásszervek) kisebb terhelést képest elviselni. A nők gracilisabbak, gyengébbek, terhes állapotban magzatkárosítás, vagy placenta leválás veszélye áll fenn, szülés után, szoptatáskor szervezetük fokozottabban van igénybe véve. Az idősödők már számos betegséggel rendelkezhetnek, illetve az életkor előrehaladtával a degeneratív eltérések gyakoribbá válnak, a terhelhetőség csökken. A várandós, gyermekágyas, szoptató munkavállalók egészségének védelméről szóló, a Tanács 92/85/EGK irányelve kimondja, hogy fenti munkavállalók esetében a munkáltató értékelje azok terhességére, vagy szoptatására gyakorolt esetleges hatásokat, illetve a biztonságukat vagy egészségüket érintő kockázatokat, és eldöntse, hogy milyen intézkedéseket kell hoznia.
A kezdeti tünet - terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom - annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy gyakran oda sem figyelnek csontritkulás betegség. Sok esetben nem is kezdődő elváltozásnak, hanem a fáradtságnak tulajdonítják. Mivel állandó panaszokat csak a későbbi időszakban okoz, így szinte észrevétlen alakul ki a már maradandó elváltozáyenek az életkor, a csontritkulás betegség életmód, az egészségtelen táplálkozás, olyan csontritkulás betegség zavarok, melyek csökkentik a kalcium vagy a D-vitamin beépülését a szervezetbe, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, egyes betegségek, gyakori csontritkulás a családban, szteroid-kezelések, változókor, korábbi csigolyatörés, magas és vékony testalkat. Ha úgy érezzük, akár több olyan tényező is van életünkben, melyek hajlamossá tehetnek minket a csontritkulásra, akkor érdemes gyakrabban eljárni csontsűrűségmérésre, melynek segítségével megállapítható, milyen állapotban is van éppen a csont szervezete. A csontritkulás előfordulásaEgy időben felismert osteopenia még kezelhető, és ezzel megelőzhető lehet a csontritkulás későbbi kialakulása.