Miért nem látunk repedéseket az ide beépített favázakon, pedig ezek aztán igazán ki vannak téve az időjárás viszontagságainak – és jópár telet és nyarat kellett már átélniük. A megoldás igen egyszerű – csakhogy tájékunkon (úgy az Alpoktól keletre) nehezen hajlandók a szakemberek tudomásul venni. A megoldás kulcsa: a megfelelő anyagot a megfelelő módon a megfelelő helyre kell beépí jelent ez? Nagy terheket csak megfelelő teherbírású – elsősorban megfelelő keresztmetszeti tényezőkkel rendelkező – faanyagra lehet csak ráterhelni. A teherhordó faszerkezet csak teljesen száraz és ép fából készülhet, és beépítése után fokozatosan, de azonnal meg kell kapnia azt a terhet, melyet a későbbiekben el kell viselnie. És természetesen sürgősen gondoskodni kell a faanyag megfelelő kezeléséről, védelméről: mert egy hét késedelem is már a károsodás – azaz a repedés – megjelenéséhez – itthon és külföldön – nem sajnálták az időt és az odafigyelést. Nem engedtek beépíteni olyan fát épületeibe, melyen – régi jó faipari mondás – az előző héten még rigó fütyült (azaz frissen kivágott a fa).
Egy egyszerű jelzés nem csökkenti a fűrészelésre szánt rönk minőségét, összetett jel jelenlétében a rönköket alacsonyabb fokozatba helyezik át. Más fafajtákban (kivéve a kerek fát és a nagy fűrészárut) a jelölők csökkentik a minőséget a repedések mélységétől és hosszától, valamint azok elhelyezkedésétől függően. A Metic mérete megnő, ha a fát szárítják. A sekély repedés olyan belső repedés, amely nincs gyantával töltve, és amely az éves réteg mentén halad, és bizonyos távolságra a rönk mentén terjed. A rázkódás a növekvő fa törzsében fordul elő, főleg fagy hatására. A kerek fában a pelyhek íves és gyűrű alakú repedések formájában figyelhetők meg, a fűrészáru végén pedig félhold alakú repedések, míg az oldalsó felületeken - hosszirányú repedések formájában. Az ugrálás gyakrabban érinti a napló fenékrészét. A rázkódás megtöri a fa épségét, elrontja a fűrészelt anyagot és csökkenti annak minőségét. A rázás hatása a fa minőségére attól függ, hogy az anyag kerülete és hossza mentén kisebb -nagyobb mértékben.
Érdemes lenne 40cm mélyre leásni, és az alap mellé lapjával 60cm széles, 5cm vastag XPS lapot elhelyezve elég lehet, hogy a fagy ne "menjen" tovább 50cm mélyre is?. akkor ugye megemelheti az épületet. :(Gondolkodtam, hogy a vályog házaknál (aminél 2 sor tégla van, nincs 80cm mélyre lenyúló alap) mi az a trükk, ami miatt a fagy miatt nem emelkedik meg a fal? Üdv: a kóklerektől tartó saját kis felújítását elvégző emberke. :) Előzmény: Sempaijjan (1299) Mester35 2021. 17 1301 Kedves Sempaijjan! Egyetértek az előttem szóló Korundos véleményével. A tégla pillérek közötti szakaszt a födémtől a talpszelemenig fel kell falazni. Az alábbi kiegészítésekkel: a talpszelemen alját bitumenes vízszigeteléssel kend le ezután kezd el a falazást normál habarcsba rakva a felső sor és a talpszelemen közötti részt duzzadó habarccsal töltsd ki A talpszelemen alján a bitumenes vízszigetelésre azért van szükség, hogy a nedvességet ne kapja ki a habarcsból. A duzzadó habarcsra azért van szükség, hogy a terhet kellően felvegye.
Sok generáció kísérletei és próbái olyan technológiát és anyagokat hagytak ránk, amelyek hosszú ideig és hatékonyan szolgálnak majd. És nem valószínű, hogy bármilyen rosszul átgondolt változtatás mind a technológiában, mind az anyagokban a faszerkezet javára válik, ezért Ön... Jelenleg a faszerkezetek építése egyre népszerűbb, ezek közé tartoznak a lakóépületek, nyaralók, fürdők, különféle melléképületek. Az ilyen megnövekedett kereslet annak köszönhető, hogy a fa az emberi élet és egészség szempontjából környezetbarát természetes anyag, amely kiváló tulajdonságai és természetes természeti szépsége miatt vonzó. Emellett a fából (rönkökből) készült épületek maximálisan épülnek rövid idő. Szeretném megjegyezni a fa főbb jellemzőit is: kiváló hang- és hőszigetelés, és ami sokak számára nagyon fontos, ez az anyag megfizethető. Neked is a rönkök közötti hézagok tömítéséhez hézagtömítőre lehet szükség. Repedések a rönkökben: előfordulási veszélyek és következményeik Mint szinte minden anyag, a fa is idővel használhatatlanná válik, vagyis beindulnak a bomlási, pusztulási folyamatok.
A törzs magrésze, bár a fa teljesen normális része, számos választékban (főleg fűrészáru) is hibának tekintik, mivel a mellette lévő fa fokozottan hajlamos a repedésre. 4. 1 Rendellenes száldőlés A szálak irányának eltérését a választék hossztengelyétől a szálak dőlésének (ferde réteg) nevezzük. A szálak irányától függően a dőlés érintőleges és sugárirányú. Az érintő meredeksége (a szálak elhajlása a tangenciális síkban) a kerek fa oldalsó felületén és a tűlevelű fűrészáru érintőfelületén található, mivel a gyantajáratok, repedések és gombás fertőzések nyomai nem párhuzamosak a hossztengelyhez vagy a szélekhez a választékból. A sugárirányú dőlés a szálak éves rétegekben történő elhajlása sugárirányban a törzs merevsége vagy görbülete következtében. A szálak hajlásfokától, valamint az éves rétegektől függően csökken a fűrészáru és rétegelt lemez mechanikai szilárdsága, különösen a szálak mentén húzódó szakítószilárdság és a statikus hajlítás, de a hasítási ellenállás növekszik. Ezenkívül ez a hiba megnehezíti a fa kezelését (gyalulás és lengés), és csökkenti a hajlítási képességét.
A fent említett fahibák rontják a megmunkálás minőségét, befolyásolják az anyag vagy az egész termék tapadását, felületét és furnérát, egyes esetekben rontják a fa kinézetét és sérülését, rontják a mechanikai szilárdságot és megnehezítik a használat. Hasonló cikkek
A komplex repedések két vagy több repedés, amelyek a végén egymással szögben vannak irányítva, valamint egy vagy két repedés, amelyek azonos átmérő mentén vannak irányítva, de a szálak spirális elrendezése miatt nem egy síkban vannak. Metikus repedések keletkeznek a fa növekedése során. Úgy gondolják, hogy repedések is keletkeznek, amikor a fát a földhöz csapódásból kivágják. Amikor a fa megszárad, a repedés mérete nő. A hegyes repedések nem folyamatosak, hanem időszakos törések a választék teljes hosszában. Lenyűgöző repedések - ezek a fa leválások (éves rétegben) a mag belsejében vagy a növekvő fák törzsének érett fája; minden fajtában megtalálható. Érintetlen a kerek fában csak a végein található íves (nem gyantával töltött) vagy gyűrűs repedések, a fűrészáru-a végén repedések és lyukak formájában, valamint az oldalsó felületeken hosszanti repedések vagy barázdált mélyedések formájában. Eddig a hibátlan repedések megjelenésének okát nem sikerült pontosan megállapítani. A finomszemű fa durva szemcséjű fává történő éles átmenetének helyén éles repedések keletkeznek.
A fa szerkezetének hibái: 1 - a szálak hajlásváltozata: a - érintőleges dőlés kerek fában; b - helyi; 2 - tekercs: a - szilárd; b - helyi; 3 - rostos göndör nyírban; 4 - egyoldalas göndör; 5 - zseb; 6 - dupla mag fenyőtörzsben; 7 - mostohafia; 8 - szárazság; 9 - fenyő rák; 10 - hajtás: a - nyitott; b - zárt; 11 - hamis mag: a - kerek; b - csillag alakú; в - penge 9) szárazság. A növekvő fa kéregének sérülése következtében fordul elő a törzs elhalt része formájában; 10) csírázás.
Mag. A kerek választékban a mag jelenléte elkerülhetetlen, ezért nem minősül hibának. Fűrészáru esetén a mag mélységét a legközelebbi felületről vagy szélétől mérik. A szívfa és a vele szomszédos fák jelentősen csökkentik a kisszelvényű választékok szilárdságát. A nagy fűrészáru -választékokban a mag jelenléte nem kívánatos a körülötte lévő sok benőtt csomó miatt. Ezenkívül a választékokat úgy vágják le, hogy magot tartalmazzanak, a szárítás során általában megrepednek a zsugorodás anizotrópiája miatt. A mag könnyen rothad. Offset mag. A hibát a mag excentrikus elrendezése fejezi ki, ami megnehezíti a kerek fa használatát; reaktív fa jelenlétét jelzi. Kettős mag. A törzsből a felosztása közelében külön csúcsokká vágott választékban két mag található, néha még több is. Minden magnak megvan a maga éves rétegrendszere, és a törzs kerülete mentén egy közös éves rétegrendszer veszi körül. A törzs része ovális alakot ölt. A fűrészáru és furnér esetében a kettős maggal rendelkező szakasz hosszát mérik, a kerek fában pedig csak ezt a hibát észlelik.
A hordó alakjának hibái Belátása. Minden fatörzsre jellemző az átmérő fokozatos csökkenése a csikktől a tetejéig (menekülés). Ha a törzsmagasság minden méterére (a választék hossza) az átmérő több mint 1 cm -rel csökken, akkor az ilyen jelenséget hibának tekintik - kúpos. A merevséget a csukló- és csúcsátmérők közötti különbségként kell mérni egy kerek választéknál (fenékrönkökben az alsó átmérőt a csikk végétől 1 m távolságban kell mérni), szélezetlen fűrészáru esetén pedig a fenék szélessége és csúcs véget ér. A kapott különbség a választék teljes hosszához kapcsolódik, és centiméterenként 1 m -en vagy százalékban fejezik ki. A keményfák törzsei virágzóbbak, mint a tűlevelűek. Erősen laza fatörzsek szabadon vagy ritka állományban nőttek. Minél magasabb az ültetés bonitetje, annál teltebbek a fatörzsek, azaz kevésbé szökött. A legkisebb elkeskenyedés jellemző a csomagtartó középső részéből kivágott választékokra, a legnagyobb - felülről. A súlyosság növeli a hulladék mennyiségét, amikor fűrészel és hámoz választékokat, és közvetve befolyásolja az erősséget, mivel ez lesz az oka annak, hogy a fűrészáru hibája - a szálak sugárirányú dőlése - jelenik meg.