Sopron A Hűség Városa: Sopron, A "Leghűségesebb Város"
Fontos kiemelni, hogy a szavazást elsősorban a soproni polgárok döntötték el, akik túlnyomó többségben a maradásra szavaztak, a falvak esetében már jóval vegyesebb volt. A kiváló soproni levéltáros, Házi Jenő hívta fel először a figyelmet arra, hogy a győzelemhez bizony a német ajkú gazdapolgárok szavazatai is vastagon kellettek. Antant-tisztek Sopronban kíséretükkel és családjaikkal Sopron és környéke tehát magyar kézen maradt. Bécsben nehezen törődtek bele ebbe, ám a választási csalás emlegetése az osztrák fél részéről tulajdonképp már december 14-e előtt elkezdődött. A keresztényszociális irányultságú Reichspost például a szavazás első napján arról írt, hogy a népszavazásnak igazából csak egész Burgenlandra vonatkozólag lenne értelme, s annak fővárosát (! ) nem szabadna önkényesen kiszakítani. Két nappal később pedig már ki is jelenti, a népszavazás érvénytelen, hiszen csalás történt: a listák hamisak és idegenek is az urnákhoz járulhattak. A legfelsőbb fórum, a Nagykövetek Tanácsa nem sok hitelt adott az ilyen és ehhez hasonló vádaknak, amit jól mutat a tény, hogy december 20-i ülésén tudomásul vette az eredményt.
Video
Teljes film
A soproni szállodák, mint például a négycsillagos Hotel Sopron akciós csomagajánlatokkal várják a vendégeket, ahonnan télen rövid idő alatt elérhetőek a soproni és az osztrák síparadicsomok. (2013-06-06)
- Sopron, a hüség városa, a Nyugat kapuja – Hotel Wollner **** Sopron
- Sopron a hűség városa full
- Sopron, a hűség városa :: Győr-Moson Sopron Megyei Önkormányzat
- Sopron a hűség városa tv
- Sopron - a hűség városa
Program
Magyarországra szavazott 15304 fő, Ausztriára 8227-en voksoltak. Érvénytelen volt 502 szavazat. A soproni német ajkú szavazópolgárok, a város lakosságának ekkor mintegy 48%-át kitevő "hűségesek" szavazatai eldöntötték Sopron sorsát. Bár a vidéki falvak lakói 54, 5%-ban Ausztriára voksoltak (kiemelkedő kivétel Nagycenk, a horvátok lakta Kópháza és a katolikus német Fertőboz), Sopron azonban 72, 8%-kal (! ) Magyarország mellett döntött. Karácsony vigíliáján már óriás plakátok hirdették, hogy Sopron visszakerül Szent István koronája alá. 1922. január 1-jén zajlott le a város hivatalos átadási ünnepsége. (A népszavazás, az eredményhirdetés és az átadás eseményét a korabeli filmhíradók is őrzik). A Nemzetgyűlés Sopron törvényhatósági joggal felruházott városnak, a magyar hazához való tántoríthatatlan ragaszkodásáért a megtisztelő CIVITAS FIDELISSIMA címet adományozta, mellyel – szalagdísz formájában – a város barokk címerét is felékesítette (1922/29 Tc. 3. §) ettől kezdve a "leghűségesebb város".
A népszavazás Sopronban
Még egy kisebb revízió történt, a népszavazás több más községet is fellelkesített, ennek eredményeként ezekben a községekben is népszavazásokat írtak ki, amelynek az lett a következménye, hogy 1923. január 10 és március 9 között ezek a helységek is visszakerültek Magyarországhoz: Narda, Felsőcsatár, Vaskeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti, Szentpéterfa, Ólmod. A szavazást kezdeményező Szentpéterfa később megkapta a Communitas Fidelissima, azaz a Leghűségesebb Község címet. Szomoróc község lakosai közel sem ilyen békés úton nyerték vissza magyar állampolgárságukat, hanem Kerca község és a határőrök segítségével 1920. augusztus 1-én fegyveres harcban szorították ki falujukból a megszállókat. A sikert ellentámadás követte, majd a település szerb-horvát-szlovén megszállás alá került. Végül 1922. február 8-án hosszú tárgyalások után csatlakozhatott a két község újra Magyarországhoz, Kercaszomor néven. A Hűség kútja A képen látható 4, 5 m magas, kemény mészkőből faragott, bronzfigurákkal díszített kutat, a "Hűség kútját" Soltra E. Tamás szobrászművész alkotását az ország ajándékozta a 'Hűséges városnak' 2003-ban, a népszavazás évfordulóján.
A városban a német kulturális intézményeket, politikai tevékenységüket és úgy általában fizikai jelenlétüket próbálták háttérbe szorítani, de intenzív magyarosítási kísérletek országosan is elindultak (pl. : leventemozgalom, vitézek névmagyarosítás ügye), és olykor a városvezetés is felhasznált adminisztratív eszközöket arra, hogy gyengítse a soproni németség pozícióit. Erre példa, hogy 1936-ban Thurner Mihály polgármester meghiúsította a többségében német lakosú Bánfalvának a közigazgatási egyesítését Sopronnal, de a magyarságtudat terjesztésében az 1919-ben a városba költözött selmeci akadémia hallgatóinak is jutott szerep. Német nyelvű választási plakát: "Nyisd ki! Az édesanyád az! " és a válasz: "Nyisd ki! Még nem raboltunk eleget. " Ödenburg Sopron német gjöttek a selmeciekA Selmecbányán 1762-ben alapított akadémia polgárságát az I. világháború végét követő időszakban bekövetkező csehszlovák hatalomátvétel és a terjedő szlovák nacionalizmus arra sarkallta, hogy elhagyják addigi otthonukat.