(5) A törvényes örökös a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt kérheti hagyatéki tárgyalás kitűzését, ha az örökséget visszautasítja, más öröklésben érdekelttel egyezséget kíván kötni, vagy a hagyaték tárgyalás nélküli átadása alapjául szolgált, az iratokhoz csatolt egyezségtől el kíván térni, illetve örökségét vagy annak egy részét hagyatéki hitelező követelésének kielégítése fejében a hagyatéki hitelezőre vagy a hagyatéki eljárásban kieséses örökösre kívánja átruházni, vagy igénylővel kíván egyezséget kötni. A törvényes örököst erre a jogára a tárgyalás nélkül meghozott hagyatékátadó végzésben figyelmeztetni kell. (6) Tárgyalás tartása esetében, valamint tárgyaláson történő hagyatékátadásra való áttérést követően, ha az eljárás folyamán bekövetkezett változás következtében tárgyalás nélküli hagyatékátadásnak lenne helye, a közjegyző áttérhet a tárgyalás nélküli hagyatékátadásra. (7) A tárgyalás tartása iránti kérelem visszautasítására a fellebbezés visszautasítására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A végrendeleti végrehajtó a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladata ellátása során a hagyatékhoz tartozó vagyontárgy vonatkozásában a) kötelezettségeket nem vállalhat, illetve a vagyontárgyat nem idegenítheti el, kivéve, ha ahhoz minden öröklésben érdekelt hozzájárult, b) a hagyaték terhére ingyenesen nem rendelkezhet. (4) * Ha a végintézkedés szerint a végrendeleti végrehajtó jogosult vagy köteles a hagyatéki tartozásokat a hagyaték terhére kielégíteni, akkor - az ehhez szükséges mértékben - a végrendeleti végrehajtó az örökösként érdekelt helyett és nevében eljárva jogosult a hagyatéki vagyontárggyal (dologgal, joggal, követeléssel) rendelkezni, így a) a vagyontárgyat a hagyatéki tartozás kiegyenlítése céljából a hagyatéki tartozás jogosultjára átruházni, valamint b) a hagyatéki vagyontárgyat értékesíteni és az abból befolyó ellenértéket a hagyatéki tartozások kiegyenlítésére fordítani. (5) * A (4) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében a végrendeleti végrehajtó jogosult a vagyontárgyat birtokba venni, a vagyontárggyal - egyébként - rendelkezni jogosult örökösként érdekeltet felszólítani, hogy a vagyontárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába.
Akkor sincs aggodalomra ok, ha külföldön élünk és nem szeretnénk hazajönni a tárgyalásra. Ebben az esetben is megbízhatunk képviselőt, de a külföldön kiállított meghatalmazáson az aláírásunkat konzuli hitelesítéssel kell ellátni. Érdemes a meghatalmazással egy időben – akár ugyanazon okiratban – nyilatkozni arról is, ha szeretnénk visszautasítani az örökséget, vagy ha egyezséget kívánunk kötni örököstársainkkal. Kit hatalmazhatunk meg? Hagyatéki ügyekben nem hatalmazhatunk meg bárkit, csak a törvényben meghatározott személyeket. Meghatalmazott kizárólag egyenesági rokon, azaz gyermek, unoka, szülő, nagyszülő, valamint azok házastársa, örökbe fogadó és a nevelőszülő, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, házastárs, jegyes, élettárs, testvér vagy annak házastársa, házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a fél örököstársa, továbbá örököstársának törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, illetve ügyvéd lehet. Értelemszerűen nem adhatunk annak a rokonnak meghatalmazást, akivel ellentétesek az érdekeink, illetve nem bízhatunk meg vele közös ügyvédet sem.