"Azt az olvasót, aki … egyre türelmetlenebbül várja, hogy a híres rejtély lényegére térjek, azt remélve, hogy éppolyan kéjes borzongásban lesz része, mint amikor vérfagyasztó horrorfilmet néz, rábeszélném, hogy tegye le könyvemet, mert csalódni fog. Nem izgalmas kalandregényt írok, hanem azt mondom el, miként került kultúránk a kozmikus vagy legalábbis nemcsak földi egyetemesség próbatétele elé, s mi lett ebből" – írja a könyv fiktív előszavában Lem, a nálunk is széleskörűen ismert lengyel sci-fi író. Ha külsődleges egzotikus kalandokban nem is bővelkedik ez a regénye, azért fantasztikum bőven akad benne, s a bejárt gondolati mélységekben való búvárkodás legalább olyan izgalmakat rejt: milyen veszélyekkel járhat az emberiség számára az, ha a katonai hatalom pusztító célokra akarja felhasználni a világűrből érkező értelmes üzeneteket? Külön érdemes felfigyelni Lem írói stílusára, hasonlatainak költői szépségeire, finom iróniájáedeti cím: Głos PanaEredeti megjelenés éve: 1968A következő kiadói sorozatban jelent meg: Kozmosz Fantasztikus Könyvek Enciklopédia 36Szereplők népszerűség szerintmatematikus · tudósKedvencelte 20Most olvassa 10 Várólistára tette 79Kívánságlistára tette 45Kiemelt értékelésekLunemorte P>!
A tudósok egyike, mint kiderül, nem más, mint Péter apja. Még a spoiler határán innen van, ha eláruljuk, hogy az eltűnéseknek egy földönkívüliektől érkezett üzenethez, és azzal kapcsolatos titkos kísérletekhez van köze. A sci-fi műfaj narratívája és a családi dráma itt fonódnak össze, és rímelnek is, mivel mindkettő egy-egy idegen világ lakói közti kommunikációról, illetve annak nehézségeiről szól. A maga módján Az Úr hangja egy realisztikus ufós sci-fi, épp mint Denis Villeneuve filmje, az Érkezés. Polgár Csaba a filmbenForrás: Vertigo MédiaPálfi György és alkotótársai láthatóan élvezettel nyúltak az áldokumentumfilm műfajához és használtak különféle, gyakran elavult kamerákat, nyersanyagot és formátumokat. A filmbeli tévésorozat vérbeli trash, és ezek a jelenetek a filmben is egyfajta trash-esztétikát járatnak csúcsra. Olyan érzésünk lehet, mintha tényleg egy hatásvadász reality-t néznénk a tévében, másutt pedig a '60-as évekbeli amerikai B-filmekre emlékeztet a sci-fi szál. Vannak viszont a filmben olyan, leginkább a sci-fi és a fantasy műfajába illő jelenetek is, amik nem illeszkednek szervesen a film szövetébe, hanem inkább experimentális művészi vízióként dekódolhatóak.
Fekete Ádám, aki korábban a Tiszta szívvel-ben szerepelt, szintén van annyira szimpatikus, hogy érthetővé tegye Péter apa-keresését, a főhős ugyanis nem csak saját maga miatt vág bele a küldetésbe, hanem fivére miatt is. Legalábbis egészen biztosan ezzel vádolja őt partnere, akit Kiss Diána Magdolna alakít első női főszerepében. A színésznő hűen testesíti meg a rációt a történetben, ami pedig az apát alakító Eric Petersont illeti, nem túl hihető, hogy az emigráns ennyire elfelejtett volna magyarul, de legalább nem egy ismerős arccal találkozik a magyar közönség egy olyan filmben, amit a karakter utáni kutatás mozgat. Szokatlan, radikális és kompromisszummentes film készült, ami nem is hasonlítható máshoz, mint Pálfi korábbi filmjeihez, amilyenek a Hukkle, a Taxidermia és a Szabadesés, na meg persze a Final Cut - Hölgyeim és Uraim. Az Úr hangja sem fog csalódást okozni a rendező híveinek.
Ehelyett marad a szomorkodás. Hogy egy ilyen kaliberű alkotónak nem elégséges költségvetésből, részben nem megfelelő munkatársakkal, azért kellett megcsinálnia ezt a filmet, mert erre kapott pénzt, és másra meg nem. Ha Az Úr hangját egy kifejezéssel kéne jellemeznem, biztosan azt mondanám, hogy szedett-vedett. Hogy a végeredmény mennyiben a nem ideális körülmények folytán lett túl sokat markoló, végül széteső, nem tudhatom, de nem is ez a fontos. A fontos az lenne, hogy azok, akik a pénzt adják, megteremtsék annak lehetőségét, hogy az alkotók a lehető legjobbat hozzák ki a filmtervükből, és nekünk se kelljen a kritikában minden mondatot "ahhoz képest"-tel kezdeni. Jelenetek a filmbőlA Stanislaw Lem filozofikus sci-fijén alapuló forgatókönyv, melyet Pálfi rendszeres írótársával és feleségével, Ruttkay Zsófiával, illetve Nagy V. Gergővel közösen jegyez, már önmagában is problematikus. A regény filozófiai és erkölcsi kérdésfelvetései mellé, pontosabban fölé Pálfi beemeli egy apakeresés történetét, amit aztán tovább bonyolít a rendszerváltás kapcsán felmerülő politikai-társadalmi-generációs problémákkal és médiareprezentációs kérdésekkel, mindezt egy összeesküvés-elméletes thrillerbe ágyazza, végül megspékeli egy kisebbfajta párkapcsolati válsággal és egy mozgáskorlátozott testvér révén a családi dinamikák további bonyolításával.
üzenetét kutatja, egyúttal saját érzelmeiben is próbál rendet tenni. Lem 1968-ban írt műve ma is magával ragadó intellektuális kaland, egyszerre tudományos, filozófiai és pszichológiai regény; s félig elfeledett klasszikusból most új életre kelt Pálfi György azonos című, a regény által ihletett filmjének köszönhetően is. "A tudósok megszokták, hogy a játszmában a természettel állnak szemben, amely semmiféle megengedett értelmezésben nem személyes ellenfél, így el sem tudják képzelni, hogy a kutatás tárgya mögött igazán Valaki áll, és a tárgyat csak annyiban lehet megismerni, amennyiben felderítjük teljesen ismeretlen alkotójának észjárását. Így hát, noha többé-kevésbé tudták, sőt mondták is, hogy a Feladó valóságos, minden addig gyakorlatuk és tapasztalatuk szöges ellentétben állt ezzel. " 20% 20%
Vásárhelyi Lajos kritikája Pálfi György Az Úr hangja című filmjéről. Lem Az úr hangja c. regényére, csak mint ürügyre volt szüksége a rendezőnek, hogy saját gondolatairól, problémáiról beszéljen. A filmben talán egyetlen idézet van az írótól, egy egyetemi előadáson hangzik el a professzor szájából. A film a meg nem értésről és arról a lehetetlenségről szól, hogy emberek, kultúrák, civilizációk megértsék, megérthetik egymást. Mint téma, ez a science-fiction egyik sarokköve, és már igen sok feleletet is kaptunk rá. A film nem akar válaszolni, csak a kérdést, a kérdéseket veti fel. És hogy könnyebben befogadhatóak legyenek ezek a kérdések, azok egy család mindennapjaiban jelennek meg. Aki olvasta a könyvet itt kezdhet idegeskedni, mert egyre több a rendező és egyre kevesebb az író a filmben. Az jár jól, aki nem ismeri a regényt, mert szűz szemekkel nézheti a képeket. Mert azok vannak, ömlenek. Kilencféle kamerával készültek a felvételek – mint olvasom -, és néha ez meg is látszik a képi minőségen, de nem zavaró a váltás.
(2018. dec. 20. ) (Hozzáférés: 2019. feb. 7. ) ForrásokSzerkesztés Stanisław Lem: Az Úr hangja (Kozmosz Fantasztikus Könyvek, Budapest, 1980) Legeza Ilona könyvismertetője A regény adatlapja a Molyon Sci-fi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Goldenlane: Holdnak árnyéka 95% · ÖsszehasonlításMark F. Wilson – Christopher Sethfield: Tűzvihar / Esélytelenek · ÖsszehasonlításArkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Lakott sziget 87% · ÖsszehasonlításPhilip K. Dick: Dr. Vérdíj 82% · Összehasonlítás