A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többször fordul elő, hogy az örökös csak jóval a hagyatéki eljárást követően tudja meg, hogy az elhunyt után adósság maradt, így a visszautasítás szóba se jöhet. Ez a helyzet állhat elő például akkor, ha az örökhagyó korábbi közműtartozása később valamely behajtó céghez került. Fontos tudni, hogy az örökös felelőssége az elhunyt tartozásáért korlátozott, mert a tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival, illetve annak hasznaival felel a hitelezővel szemben, egyéb vagyontárgyaival nem. Amennyiben pedig már a vagyontárgyakat értékesítette, akkor annak értékével kell helytállnia. Ez azt jelenti, hogy ha például összesen ötszázezer forintot örököltünk, és évekkel később a bank vagy behajtó cég késedelmi kamattal, büntetéssel együtt összesen négymillió forintot követel tőlünk, a teljes követelés kifizetésére az örökös saját vagyonából nem kötelezhető. Az ötszázezer forint örökölt vagyon összegéből a közjegyzői díj és a temetési költség levonása után fennmaradó összeget kell a bank vagy behajtó cég részére megfizetni.
§ (4) bekezdésében megállapított szorzókkal vélelmezett évek felénél rövidebb idő elteltével megszűnik; ha az illetékfizetésre kötelezett számítási hiba vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett; ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén. A megfizetett öröklési illetéket - az adózó kérelmére - vissza kell téríteni, ha a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.
Az illeték alapja: az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az Itv. 13. § (2) bekezdése szerinti csökkentett forgalmi értéke. Mentesség az öröklési illeték alól: - a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány); - a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés; - az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint; - az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.
Nem kell továbbá késedelmi pótlékot fizetni, ha az illeték törlésére a 8. 5. pont b), e) pontjai alapján kerül sor. 8. Mulasztási bírság, adóbírság Az illeték fizetésére kötelezettnek a vagyonszerzéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása illetve hiányos teljesítése vagy késedelmes teljesítése esetén az illetékfizetési kötelezettségétől függetlenül, az Art-ben meghatározott mértékű mulasztási bírságot kell fizetni. A mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer, míg más adózó esetén 500 ezer forintig terjedhet. 8. Az illeték törlése és visszatérítés Az Art. elévülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni a meg nem fizetett illeték törlésére, és a megfizetett illeték visszatérítésére irányuló kérelem benyújtásának illetve annak hivatalból történő törlésének, visszafizetésének határideje tekintetében. Ha a bíróság a vagyonszerzés időpontjára visszahatóan szünteti meg vagy korlátozza a vagyonszerzést, az illeték visszatérítését ezen a határidőn túl is - de legfeljebb a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül - lehet kérni.
Öröklés esetén öröklési illetéket kell fizetni, a fizetési kötelezettség az örökhagyó halálának napján keletkezik. Az illetékfizetési kötelezettség belföldi hagyatékra minden esetben kiterjed.