Ennek a harcnak a győztes pillanata a nyárforduló. Az ünneplők a tűzgyújtással nem csak a nap melegét és fényét idézték fel, hanem az ártó szellemeket is távol akarták tartani ilyenkor maguktól. A keresztény felfogásba is beletartozott a fény és a sötétség küzdelméről szóló tanítás, ezért végül ezt a napot Keresztelő Szent János napjává tette, aki "égő és világító fáklya volt" a hagyomány szerint. A magyar nyelvben Szentivánéj néven rögzült a nyáreleji ünnep, melynek oka, hogy az Iván név a Jánosból alakult át: Joann-Jovan-Ivan, így lett ez a nap Szent Iván napja. Csalóka naptárak Noha a nyári napforduló napja június 21-e, mi mégis 24-én tartjuk a nyár ünnepét. Ennek oka a juliánus naptár bevezetése előtti naptár sajátossága és a tényleges naptári évek közti különbség. Régen a nyár csillagászati értelemben vett kezdete korábban valóban június 24-ére esett, de erre ma már az eltolódás miatt három nappal korábban, június 21-én kerül sor, és évszázadok vagy egy évezred múlva a napfordulók még korábbi dátumra fognak esni.
Varázslatos programok Szent Iván éjjelén és a legjobb szentjánosbogár leshelyekSzent Iván éji programokSzent Iván éji máglyagyújtás VonyarcvashegyenIdőpont és helyszín: 2021. június 24., Vonyarcvashegy, Lido strandAz idei év egyik legizgalmasabb és leglátványosabb programjának ígérkezik a Balaton-parti Vonyarcvashegy strandján meghirdetett máglyagyújtás, aminek a víz közelsége csak még titokzatosabb hangulatot kölcsönö tipp: Ne csak egy napra tervezetek programot, ugyanis a buli másnap folytatódik, június 25-től 27-ig Kézműves Sörök és Házi Ízek Fesztiválját tartanak Vonyarcvashegyen. Vonyarcvashegyi szálláskínálatunk >>Lido strandSzent Iván éji túra a titokzatos ócsai láperdőbenIdőpont és helyszín: 2021. június 19. és 26., 20. 30 óra, Ócsa, Selyem-réti tanösvényA teljes árú részvételi díj 2300 Ft, a kedvezményes 1600 éjjeli erdőjárásnak már önmagában is van egy misztikus hangulata, ha ehhez még hozzávesszük, hogy az ócsai Selyem-réti tanösvény nappal is varázslatos, akkor nagyon különleges programnak nézünk elébe.
A táskai hiedelem szerint a szentiváni almába nem volt szabad kést vágni, mert akkor elveri a jég a határt. "Lámpásozás" a Kapos mentén A Vízmente német községei közül a szentiváni "lámpásozás" legteljesebb leírása Szabadiból származik. Itt az evangélikus német telepesek és a katolikus magyarok az 1920-as 30-as években a következőképpen ünnepelték Szent Iván napját: Az iskolás fiúk és a kislegények "egy méter hosszú, vastag drótnak alsó végét begörbítették, amire tüzes vassal kilyukasztott tankönyv nagyságú vastag fakérgeket fűztek, mintegy húsz darabot. Utána lerögzítették a fakérgeket, hogy vissza ne csússzon, majd a drót másik végére meggyfapálcikákat erősítettek fogónak". Jószágbehajtás után tisztára seperték az utcát, aztán a falu felső végén gyülekeztek a fiúk, a drótra fűzött kérgeket otthon már belocsolták petróleummal. Elindultak a falun végig, ketten-ketten az eszközüket összefogva, gyűjtötték a máglyára valót: "Aggyanak a Szent János tüzére fát, szénát, szómát, szentiványiómát. "
Az ünnep eredetéről különböznek a vélemények. Vannak, akik a Napimádat, a tűzugrás, táncok pogány ünnepének, mások pedig a fény eljövetelének, a világosságot hozó Keresztelő Szent János születésének napjaként tisztelik. Mindkét nézőpont mellett örömre ad okot a hosszú nappalok eljövetele, sok fény, a Nap éltette növények serkenése, a természet éledése. Szent Iván éji babonák, hiedelmek A június 23-a éjjelén begyűjtött gyógynövényeknek varázserőt tulajdonítottak a hiedelmek szerint. A gyógyfüveket a tűzbe és a fürdővizükbe szórták, hogy egészségüket megőrizzék egész évben. Tűzugráskor a leányok búzavirág koszorút viseltek és házasító dalokat énekeltek. A koszorút a legközelebbi fűzfára dobták és úgy tartották, akié fennakad az ágán, az még az ősszel férjhez megy. 23-a reggel zöldellő ágat akasztottak az ajtókra, ablakokra, hogy a boszorkányokat elűzzék vele. Sok helyen a hagyomány részét képezte, hogy gyümölcsöket dobtak a tűzbe, hogy az elhunyt gyermekek védelmezőjüktől, Keresztelő Szent Jánostól gyümölcsöt kapjanak a mennyben.
A június 23-a estéjén meggyújtott tűzek közül a leghíresebbek a hegyek tetején lángoltak. A sötétség egy időre elveszítette hatalmát, s a fény diadalmaskodott. Szent Jánosból Szent Iván Múzeumok éjszakája Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A skandinávok Szent Ivánkor keresik a páfrány virágát, hiszen (az egyébként spórákkal szaporodó virágtalan növény) évente egyszer, csak ekkor virágzik, és aki a virágát megszerzi, az láthatatlanná tud válni. Fotó: Dénes Andrea 1 / 5Fotó: Dénes Andrea A lányok csokrokat, koszorúkat kötöttek ilyenkor Szent Iván füveiből Ezen az éjszakán számos praktikát igyekeztek bevetni, különösen az idősödő javasasszonyok, hiszen " … az iraló, a javasasszony fontos személy volt mindenha, fiatal korában úgy lehet, a szemével vert vagy gyógyított, de mikor annak a ragyogása erőt veszített, a növényvilágnak kellett előállania, eszközöket a kezéhez adni, hogy hatalma ne csorbuljon. " Van ahol úgy tartották, hogy az öregasszonyok ezen éjen, ha mezítelenül megkerülik földjüket és aranypátrácot (aranyos fodorkát) szednek, akkor nekik a gyógyfüvek elárulják titkaikat. Herba fuga demonumŐsmagyar néven "teuzvirága", "Zent Juan verága" vagy Szent János vére, csengőlinka, herba fuga demonum, azaz ördögök s boszorkányok elleni óvszer; mindez a közönséges orbáncfű.
Bővebb információ a honlapjukon elérhető. Bár van mód még akkor este hazautazni, de a program nagyjából este 10 óra körül ér véget, ezért célszerűbb Tatán szállást foglalni, és másnap így még egy kis városnézés is beleféálláskínálatunk Tatán >>Ahol még szoktak szervezni szentjánosbogár-leső túrákat, ezért érdemes figyelni az oldalukat:Pilisi Len Látogató Központ Alcsúti Arborétum Legyetek részesei ti is egy varázslatos nyári éjszakának, és vegyetek részt valamelyik nektek tetsző programon. Ha pedig még több programtipp között böngésznétek, ezt a listát ne hagyjátok ki:(fotók: shutterstock, ) Hogy tetszett a bejegyzés? TetszikTetszik0%ImádomImádom100%ViccesVicces0%HűhaHűha0%Nem tetszikNem tetszik0%
A Múzeumok Éjszakája idén is rengeteg helyszínen várja a művelődés szerelmeseit az ország számos településén június 25-én. A fővárosban 128 helyszín nyitja meg kapuit a nyári napforduló alkalmával az érdeklődők előtt. A helyszínek listájáról, árakról és közlekedési információkról az esemény weboldalán tájékozódhattok. Ha tetszett a cikk és kedvet kaptál egy igazi, hamisítatlan Szent Iván éji mulatozáshoz, oszd meg ismerőseiddel is a cikkünket és az élményt! Borítókép forrása:
A június 24-e (mely hónap másik neve egyébként Szent Iván hava) a nyári napforduló napja, december 24-e pedig a télié. Két születés, egy Keresztelőé és egy Megváltóé. A Keresztelő, aki a fényben született, és ezzel a fénnyel kereszteli meg azt, aki majd győzedelmeskedik a halálon. Így a keresztény szimbolikába is beillesztést nyert a fény-sötétség küzdelme, itt ezért ünnepelhették a nyári napfordulót. De ha a Keresztelő neve Szent János, akkor miért tulajdonítják az ünnepet mégis Szent Ivánnak? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János névnek szláv formájából. Eredetileg héber-görög-latin-orosz-magyar eredetű név, jelentése Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János havának Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja június hónapban: 24-e. A Szent Iván éjszakájához kapcsolódó hiedelmek közül 1901-ben Kisbárapátiban jegyezték fel a következőt: Aki az aranyos pátrácot, amely csakis éjjel virágzik, kilesi és a virágját leszedi, gondosan magánál őrzi, meg fogja érteni az állatok beszédét.