No Till Művelés
Képesnek kell lenned arra, hogy elintézd azt, amit eddig a művelés adott neked. Például a művelés szabályozta eddig a gyomokat a vetés előtt. Most használnod kell valamilyen gyomirtót a vetés előtt. A művelés bedolgozta a műtrágyát. Most keresned kell egy olyan kijuttató berendezést, amelyik injektálja a műtrágyát a talajba. Olyan mérnök voltam, aki vetőgépekkel dolgozott. Sok ember úgy gondolja, hogy a no-till a vetőgéppel kezdődik, de nem; a rendszerszintű gondolkodással kezdődik. Öt alapfunkciót keresünk a talajmegújító gazdálkodásban. Az első a minimális talajbolygatás. Nem szeretem a talajművelést, vagy azokat a vetőgépeket, amelyek túl sokat művelik a talajt. Tartsd takarva a talajt: szeretem meghagyni a szármaradványt, vagy valamilyen takarónövényt termeszteni. Szeretem a sokoldalú vetésforgót, ezáltal a növényi változatosság megteremtését egy területen. Szeretem, ha élő gyökerek vannak a talajban egész évben. Ezen a konferencián sokat hallunk az állatállományról. Ezt nem alkalmazom a saját rendszeremben, az én farmomon nincsenek állatok, de az állatállomány kínál néhány további lehetőséget a növények kiválasztására.
- Definition
- MIN TILL és NO TILL növénytermesztési technológia TAKARÓNÖVÉNNYEL, ami több, mint zöldítés…de takarónövényben vadkár??? – Vadkarinfo.hu
Definition
Évtizedeken át a leggazdaságosabb és leginkább talajkímélő rendszerként tekintettünk a talajművelést elhagyó termelési módszerekre. Mint kiderült, ezeknek is megvan a hátulütője. Valamennyi földmunkára igenis szükség van (Fotó: Horizont Média) Nem bírnak a gyomokkal Amerika a no-till rendszerek őshazája, csupa szép számokat hallani róla, milyen előnyökkel jár a költséges talajművelés elhagyása, és milyen jót teszünk vele a talajéletnek. Az ilyen beszámolókból gyakran kimarad, hogy környezeti károkkal is jár a kapa elhagyása. A helyette bevetett mérhetetlen mennyiségű glifozát mára az USA egyik legnagyobb termelési kockázatát eredményezte a rezisztens gyomok elterjedésével. Most egy kilencéves kutatás visszaigazolta: ezen a téren is az arany középút a legjárhatóbb. "Amikor a gazdák elhagyják a talajművelést, az jellemzően kedvez a gyomoknak, és így a herbicidek felhasználását is növeli. Ez odavezetett, hogy Pennsylvaniában a no-till területek 65 százalékán már kezelhetetlen mértékben elterjedtek a rezisztens gyomok, ami a hozamok csökkenéséhez vezetett" – mondja a kutatás vezetője, Heather Karsten, a Penn State University növénytermesztési/ökológiai docense.
Ahol a küllős lezárókerék talajművelése laza talajt eredményez, ott kevésbé valószínű, hogy kinyílik újra. Nagyon sok gyártónk van, akik félúton mennek egy tömör kerékkel és egy küllős kerékkel, így megkapják a laza talajt, ami nem nyílik ki vissza, de ők is letömörítik a talajt, így nem is szárad ki nagyon. Mi a helyzet a talajlazítással, amikor átállunk a no-tillre? – Nagyon sok munkát végeztem el ezzel kapcsolatban, amikor különféle talajművelési rendszereket értékeltem, és minden gazdálkodónak azt mondom, hogy fogjon egy ásót, ami 10 cm széles és kb. 45 cm hosszú, és ássa meg a talajait. Ha laza talajt találok, az évek talajművelésének köszönhetően, és egy tömör réteget, amelyet régen eketalpnak hívtunk, de most már művelési talpnak nevezzük, ha találok ilyet 45 cm mélységig, akkor igen, lazíts, nyisd azt meg, hogy a gyökerek behatoljanak. Ha ások, és nem találok tömör réteget – irány a no-till! Azért állok meg 45 cm-nél, mert nincs túl sok olyan eszköz, amely mélyebbre megy ennél.
A csökkentett művelésszámmal alkalmazásával már jelentős mértékben javulhat talajaink állapota. NAK - Sztahura E. /Balázs V. Címkék:
MIN TILL és NO TILL növénytermesztési technológia TAKARÓNÖVÉNNYEL, ami több, mint zöldítés…de takarónövényben vadkár??? – Vadkarinfo.hu
Ami a főnövényeket illeti, elméleti oldalról nincsen akadálya annak, hogy bármelyik kultúra sikeres legyen egy no-till rendszerben, Lajos Mihály ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy gyakorlati szinten erre nincsenek hazai tapasztalatok, alapok. Amit a vetőgéppel be lehet tenni a talajba csírázási szintre, az elvileg termeszthető a módszerrel, az eredményesség viszont egy nagy kérdés. Mindenki szélsőségekben gondolkodik A HEKTÁR podcastban Dr. Dobos Endrét, a Miskolci Egyetem docensét és tanszékvezetőjét is megkérdeztem arról, hogy mit gondol a no-till rendszer hazai alkalmazásáról. A szakember megfogalmazott némi kritikát a magyar termelők irányába: "Én azt gondolom, hogy az irányelvek tiszták: a menetszámot, a bolygatást csökkenteni, a szervesanyag-tartalmat pedig növelni kell. De ezt nem lehet hűbelebalázs módjára úgy, hogy egyik pillanatban még forgatok, majd a következő szezonban azt mondom, hogy én átállok no-tillre, és holnaptól azt fogom csinálni. Ez öngyilkosság. Az a baj, hogy ezt nagyon sokan félreértelmezik Magyarországon.
Ezen gazdálkodás előtérbe kerülését a gazdaságban az egyre aszályosabb időszakok gazdaságossági mutatói és a gyenge adottságokkal rendelkező homokos-vályog talajok indokolták, illetve házigazdánk amerikai tapasztalatai is segítették a merész váltás megvalósításában. A váltással a technológia nyilván nem egyik évről a másikra ért el látványos hatást, de a közel egy évtizedes talajkímélés meghozta az eredményt. Elmondása szerint a szántott területeken a májusban leesett esőnek nem sok nyoma maradt, míg a Berend család talajai még mindig nedvesek voltak a kukorica gyökerei körül. Persze a nedvesebb talajok később melegednek, így a csírázás is kicsit vontatottabb, de az eredmény kárpótol ezért. A területen minimálművelést folytatnak, takarónövényeket, például homoki zabot, takarmányborsót és talajművelő retket alkalmaznak, amit egész télen rajta hagynak a táblákon. Persze ez zavaró lehet a "tiszta, megmunkált földfelszínhez" szokott szemeknek, de ez a tábla sem gazos, csak fedett. Házigazdánk szerint az ökológiai másodvetést is csak úgy szabadna elvégezni, hogy az a talaj téli takarását és nedvességmegőrzését szolgálja.
- No till művelés se
- No till művelés 4
- Hétszínvirág munkafüzet 3 szövegértési felmérőfüzet 3 melléklettel
- A no-till veszélyes, mondják maguk az amerikaiak - Mezőhír
Ami az eredményeket illeti, Lajos Mihály szerint az indulás biztató volt Püskiben, ami után tavaly volt egy megtorpanás. "Ha ezt egyáltalán megtorpanásnak lehet nevezni, mert a no-tilles árpa parcella szignifikánsan kevesebbet termett ugyan, de így is 9, 5 tonnát. Egyik-másik helyszínen, vagy egyik-másik növénynél voltak nyilván mínuszos no-till parcellák, de ilyenekkel Püskiben nem nagyon találkoztunk. A legtöbbször nem volt különbség a no-till és a min-till között. Sőt, alkalmasint előfordult, hogy valamelyik kultúránál éppen a no-till sikerült jobban. De ezeket nem tudtuk tendenciaként mérni. Majd meglátjuk, hogyan alakulnak a jövőben. Nem rövidtávra tervezzük ezt a dolgot, és nem szeretnénk egy-két év eredményei alapján messzemenő következtetéseket levonni. Mindenképpen elindultunk a no-till irányába, de azt még nem tudom, hogy tényleg elérünk-e odáig, vagy pedig maradunk a min-tillnél, esetleg valamiféle vegyes gazdálkodás lesz a megoldás" – fogalmazott az ügyvezető-őstermelő, aki hangsúlyozta, hogy magyar körülményekre tényleg nincsen irodalom, alig akad tapasztalat.