Az ágazat széttagoltságát, atomisztikus jellegét bizonyítja, hogy ezen kategóriába tartozó méhészetek aránya igen alacsony, 5-7% körüli. Az utóbbi években számuk és arányuk nem változott jelentősen. Ezzel szemben viszont az általuk birtokolt méhcsaládok aránya a Magyarországon regisztrált összes méhcsaládon belül már jelentősebb, 32% körül mozog. Viszont csakúgy mint a professzionális méhészetek arányának esetében itt sem figyelhető meg jelentősebb változás az időszak második felében (maximum 1%-os változás évente). Ha tehát az ágazat koncentrációját próbáljuk meghatározni az összes méztermelőt figyelembe véve (16-18 ezer), akkor azt mondhatjuk, hogy meglehetősen kevés a nagyobb méretű méhészet, viszont a rendelkezésre álló méhcsaládoknak jelentős hányadát birtokolják alacsony számukhoz képest. ábra: A professzionális méhészetek arányának, valamint az általuk birtokolt méhcsaládok arányának változása 1999 és 2009 között Magyarországon Forrás: OMME, 2010. 23 Az ágazat szereplői döntő részben az őstermelői körhöz tartoznak, így az adózási kedvezmények kihasználása érdekében a méhcsaládokat családtagjaik között szétosztják.
Magyarország a 2007-es adatokat nézve ugyanakkora, tehát 24 százalékos részesedéssel rendelkezett a mézexportból, amely a vizsgált 7 éves időszakban folyamatos nőtt. A rangsorban Spanyolország, és az export terén feltörekvő Románia következik (4. ábra). ábra: Az Európai Unió mézből legtöbbet exportáló tagállamainak exportált mennyiségei 2001 és 2007 között, tonna Forrás: I7 Az előző adatokból kiderül, hogy Németország mind az mézimport, mind a mézexport terén vezető pozíciót tölt be, ez alapján mondhatjuk, hogy az Európai Unió mézkereskedelmének legagilisabb tagja. Az importált méz mennyisége Németországban jócskán meghaladja az exportált mennyiséget, amely tény az Európai Unió mézkereskedelmének egészére nézve is igaz, vagyis nem önellátó mézfogyasztás terén. táblázatból kiolvasható, hogy 2006-ban az Európai Unió mintegy 214 ezer tonna mézet importált, mintegy 348 millió euró értékben. Az import nagyobb hányada, mintegy 62 százaléka (135 ezer tonna) fejlődő országokból származott, míg a maradék 38 százalék (80 ezer tonna) tagállamokból (CBI, 2008).
A méhészeti ágazat számára nyújtott állami és Európai Uniós támogatások rendszere... 106 3. A méhészeti ágazat fejlesztési lehetőségei és igényei... 108 Következtetések és javaslatok... 109 Az értekezés új illetve újszerű tudományos eredményei... 114 3 Összefoglalás... 115 Summary... 118 Felhasznált irodalmak jegyzéke... 121 Táblázatjegyzék... 133 Ábrajegyzék... 134 MELLÉKLETEK... 137 4 Bevezetés Magyarországon a méztermelésnek, a méhészkedésnek komoly hagyományai vannak. Ezzel is magyarázható a méztermeléssel foglalkozó kisebb-nagyobb termelők, vállalkozások nagy száma. A napjainkban megfigyelhető élelmiszerfogyasztási trendek, különös tekintettel az egészséges táplálkozás előtérbe kerülése újra a figyelem középpontjába állította a mézet. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy a méz az egyetlen olyan állati eredetű természetes táplálék, amely gyakorlatilag emberi beavatkozás nélkül kerülhet a fogyasztó asztalára. Magyarország a világ mézpiacán nem az előállított méz mennyiségével, hanem a különleges minőségével tűnik ki.