A szultán csak a felső vezetőket cserélgette állandóan, a köztörökök sok esetben helyi lakosokká váltak. Itt éltek családtagjaikkal együtt. A hódoltsági területeken állandó jelleggel kb. 55-60 000 török tartózkodott. Ebben a számban a katonák és családtagjaik is benne vannak. A felső vezetők fizetése jónak mondható, hiszen a budai pasa 800 ezer 1 millió akcsés jövedelemhez jutott. (1 magyar forint kb. 50 akcse volt. ) Összehasonlításképpen egy várvédő 3000 akcsét keresett évente! A török hódítók megjelenésével, aki tehette elmenekült. Ők lényegében csak a birtokos nemesek voltak, akik a felvidéki városokban telepedtek le. A törökkel déli irányból nagyszámú szláv lakosság is érkezett, s a XVII. századtól már tudatosan is telepítették be őket. Fő- vagy mellékfoglalkozásként katonai szolgálatot vállaltak a török mellett, vagy iparosok, kereskedők lettek. Legnagyobb számban azonban a falvakban éltek és földműveléssel foglalkoztak. A Csepel-sziget, Szentendre, Szerémség szláv (főleg szerb) lakossága ekkor települt be Magyarországra.
University of Michigan Press, 215. (2006). ISBN 978-0472-11414-6 ↑ a b Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről (De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohatz verissima descriptio – Dr. Szentpétery Imre fordítása) ↑ Perjés Géza szerint az Oszmán Birodalom először nem is akarta elfoglalni Magyarországot. Szerinte létezett egy 1521-es és egy 1524-es békeajánlat Szulejmán részéről, amelyben az oszmán csapatok szabad átvonulását és ajándékot (adót) kért a magyar királytól, cserében pedig békét ajánlott. (Diplomácia Mohács előtt – A szulejmáni ajánlat, Az évszázad legnagyobb összeütközése volt ez) ↑ Tíz tény a mohácsi vészről ↑ Augusztus 29.. (Hozzáférés: 2022. augusztus 27. ) ↑ Szeptember 8. lehetett a mohácsi csata valódi dátuma. ) ↑ Mikor volt a Mohácsi csata? - 90 történész adott ki állásfoglalást. ) ↑ Pap Norbert, Fodor Pál, Kitanics Máté, Morva Tamás, Szalai Gábor, Gyenizse Péter: A mohácsi Törökdomb PDF, In: Történelmi Szemle, LX (2018) 2, 325–345 o.
Nem panaszkodásból mondom, de elképesztően sok adminisztrációval jár egy kutatócsoport létrehozása és működtetése. Közvetlen uniós finanszírozású magyar történészi projekt alig akad. Ilyen például Egry Gáborék ERC-ja a Politikatörténeti Intézetben vagy Horváth Sándor kollégámnak és társainak nemrég lezárult Horizont 2020-as projektje a kommunizmus alatti kulturális ellenállásról. Van ellenőrzés, számonkérés? Hogyne lenne. Az nem működik, hogy hazamegyek, leveszek a polcról három könyvet, és írok belőle egy negyediket. A saját élményeimről tudok beszámolni, de ez nyilván másokra is érvényes: valódi teljesítményt kell letenni az asztalra. Évente ellenőrzik, hogy a kutatási terv szerint hogyan haladunk, az adott időszakban elkészült munkákat értékelik, minősítik. Ha a kutatási tervben az ígértük, hogy az ötödik év végére megmondjuk, mi az élet értelme, de csak egy HÉV-menetrendet tudunk felmutatni, abból nyilvánvalóan botrány lesz. Az ilyen pályázati forrásból megvalósuló kutatócsoporti munka abban is nyilván segítséget nyújt, hogy finanszírozni lehet belőle a konferenciára járást – a közhiedelemmel ellentétben ennek sem a koktélozgatás meg a netwörkölés a lényege: én például új impulzusokra vadászom ilyenkor, új tudományos megközelítésekre, tematikai újdonságokra.
40 000 fős irreguláris csapat is tartozott. A király megerősíthette volna seregét Szapolyai János erdélyi vajda 17-18 000 fős seregével, és Frangepán Kristóf horvát-szlavón bán csapataival is. A magyar táborban viszont a határozatlanság uralkodott. A csata körülményei nem voltak teljesen kedvezőtlenek a magyar oldalról nézve. A törököknek egy felázott, nedves domboldalon kellett leereszkednie a csata helyszínére. A rossz terepviszonyok miatt a török nem is nagyon akart csatát vívni 29-én, hanem másnapra kívánták azt halasztani. Már el kezdtek a török csapatok tábort verni, mikor Tomori Pál támadást javasolt a királynak. A király vacillált, a féltékeny főurak ellenezték az ötletet. Mialatt a bizonytalanság uralkodott a magyar táborban megérkezett a janicsárok csapata, és felállt szokásos hadrendjébe. Mire a király engedélyezte a támadást, addigra viszont a helyzet a török oldalon már alapvetően megváltozott. Már egy felállt hadrendű, erős oszmán sereggel szemben kellett támadni. Ennek a vége pedig egy súlyos vereség lett alig másfél óra alatt.
Ennek mellékhadszíntere volt a valóságban a Rákóczi-szabadságharc. 1703-1711A Rákóczi-szabadságharc1708Trencséni csata. Rákóczi veresége, ettől kezdve a kuruc erők fokozatosan visszaszorulnak1705Rendi országgyűlés Szécsényben. Rákóczit vezérlő fejedelemmé választják és megalakult a Rendi Konföderáció1707Rendi országgyűlés Ónódon. A Habsburg-házat detronizálják, megfosztják a trónjától a magyar rendekXIV. LajosFrancia abszolutisztikus uralkodó, Rákóczi szövetségeseI. PéterOrosz cár. Nagy Péter, akivel Rákóczi szövetséget is kötött a szabadságharc alattSzatmári béke1711-ben Rákóczi távollétében Károlyi Sándor fővezér békét köt az osztrákokkal, III. Károly császár megbízottjával. Reális, kompromisszumos béke volt, amely több eredeti kuruc követelést teljesített. Népek tavaszaEurópai forradalmi hullám 1848-banUtolsó rendi gyűlés1847-1848, Pozsony. Elfogadja pl. az ősiség eltörlését12 pontA forradalmi követelések összefoglalása. 1848 márciusában fogalmazták meg, március 15-n nyomtatták ki. Táncsics MihályParaszti származású politikus, akit 1848. március 15-én szabadítanak ki fogságából a forradalmárokUnióA 12 pont egyik követelése az unió volt Magyarország és Erdély közöttFelelős minisztériumA parlamentnek felelős kormány.
Alázatos kérelmük a meghallgattatás helyére jutván, személyük és vagyonuk számára kegyelmet nyertek s az említett zsidók, a kik 2000 családnál nagyobb számmal voltak, az iszlám országába küldettek hajókon, A gonosztevő király fegyver és kincstárában talált fegyverek, összes hadiszerek és kincsek mind lefoglaltatván szóigyorsaságú hajókon Belgirád várába küldettek. – Ferdi efendi, török történetíró beszámolója Megszemlélte a várat, s ezalatt a sereg hidat vert a Dunán, és megkezdte átkelését a pesti oldalra. 14-én felgyújtották a várost, hajóra rakták a palotában talált kincseket, köztük azt az óriás ágyút, amelyet Hunyadi János zsákmányolt 1456-ban Nándorfehérvár alatt. A szultáni sereg szeptember 25-én indult vissza Isztambul felé. Addigra portyázói a főváros körüli területeket Egertől Győrig elpusztították. Csupán néhány fallal erődített város menekült meg. A csatavesztés hírére a Zágrábnál álló Frangepán Kristóf mindössze 500 katonával a Dunántúlra sietett, és néhány portyázó csapatot sikerült is szétvernie.
Budát kirabolták, majd felgyújtották - Szapolyai János nem merte megtámadni Kettős király választás - Szapolyai János és és V. Ferdinánd jelentkezett szent koronáért - Székesfehérváron megkoronáztatta magát Szapolyai vemberében, aki a legnagyobb birtokkal, s hadsereggel rendelkezett. ( Erdélyi Vajda) - Decemberben a Habsburg barátbárók a Habsburg V. Ferdinándot választották királyukká Polgárháború - Ferdinánd legyőzte Szapolyait és Erdélybe, majd később Lengyelországba menekült. - Szulejmántól kért segítséget, hogy legyő ő is ferdinánd ellensége volt. - Csak alázatot kért segítségért, s oda adtam Budát. Bécs ellen indult, de kudarcba fulladt - Újabb támadás Bécs ellen 1532ben. Kőszegnél fennakadnak, s a kőszegiek ellenállnak az ostromnak - 2 Nagyhatalom Mo-n háborúskodnak, s nem bírnak egymással - 1533-ban szerződést írtak aláádély:Szapolyai Váradi Béke - Elismerik egymás hatalmát - Béke értelmében ha meghal Szapolyai akkor Ferdinándé lesz Mo és esetleges fiú gyermekének hercegi címet biztosít és a Szepességet Az ország 3 részre szakadása - Szapolyai halála után ( 1540) a csecsemő fiát János Zsigmondot ültetik a trónra.