Ennek a funkciónak a elterjedése a tervek szerint havi 10. 18-ra frissül. Lett áfabevallás. A funkció bizonyos szabályokkal rendelkezik az adatok függelékekben való kitöltésére az ügyfél és a szállító országának/régiójának típusa alapján. Magyar Intrastat. A funkció bizonyos logikával rendelkezik a harmadik országban/régióban található raktárral rendelkező szállítóktól az Intrastat-vásárlásokra való átvitelhez, de ha a vásárlás az EU-országban/régióban található címmel rendelkező portról történik. Magyar visszatérítési adóbevallás. A funkció bizonyos logikával rendelkezik annak ellenőrzéséhez, hogy a kibocsátó országa az ügyfél főrekordján az EU országában/régiójában található-e További segítségre van szüksége?
Míg a hatvanas-hetvenes években, például Németországban hatalmas számú külföldi, elsősorban török, telepedett le, addig Norvégia mindent megtett, hogy elkerülje az idegenek beáramlását. A norvégok ebben a magatartásban a nyugodt belpolitikai élet ígéretét látták, s talán igazolni látszik elméletüket az, hogy ma országukban sokkal kisebb a bűnözés, és a rasszizmus, mint Európa délebbre fekvő államaiban. A Közösség nyitott, belső határai a délen magasabb bevándorlás, bűnözés és idegengyűlölet miatt rémisztőnek tűnhettek a nyugodt életmódjukat féltő norvégok szemében. A norvégok a munkaerő szabad áramlását is inkább hátrányosnak látták. Szerintük ugyanis a Norvégiában található jobb gazdasági viszonyok és álláslehetőségek miatt az országnak a belépést követően hatalmas munkaerő beáramlással kellene szembenéznie. A külföldi ingatlanvásárlások szabaddá tétele sem nagyon volt ínyükre, tartottak attól, hogy például a gazdag német turisták nagy számban vesznek majd norvég víkendházakat. Kutatásaim során nagyon sok olyan a közelmúltban kiadott cikkel is találkoztam, melyben vagy a bevándorlókról vagy valamilyen munkaügyi problémáról, esetleg a kettő együtteséről esett szó.
*** Ökopártnak Ökotárs A magyar kormány problémája az Ökotárs Alapítvánnyal többek között az volt, hogy az akkor még jóval jelentősebb súlyú LMP-vel meglehetősen közeli viszonyban állt, így például Schiffer András tagja volt a szervezet Valódi Civil Partnerségért díját odaítélő kuratóriumnak, s több vezető Ökotárs-tisztségviselő is szorosan kötődött a párthoz. Az ezt követő hat év tüzetes feltárása alighanem egy egész könyvnyi terjedelmet igényelne: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal sorozatos és rendszerszintű pályázati jogsértés miatt büntetőfeljelentésekkel élt, a NAV is nyomozást indított, ám végül megszűntek a jogi eljárások, s újra politikai síkon folyt az ügy. Nyitóképen: Olajfúró torony Norvégia partjainál: a gazdagság forrása. Fotó: Shutterstock
A mérsékelt gazdasági növekedés ellenére a foglalkoztatás szintje emelkedett, és 2001-re soha nem látott magasságot ért el. Abban az évben a norvég lakosság 77százaléka állt munkaviszonyban, szemben az Unió átlag 64százalékával, és az OECD országok átlag 66százalékával. Ha az 1993 és 2001 közötti időszakot figyeljük, 260000-rel nőtt a munkavállalók száma, míg a munkanélküliség ugyanebben az időszakban 3százalékot esett, 2001-ben 3, 6százalék volt, ami az OECD országokat tekintve a legalacsonyabbak közé tartozik. Az utóbbi időkben főleg az EU új országaiból 27 000 dolgozó érkezett és helyezkedett el, leginkább az építőiparban. A 11 Gallai Sándor (1998): A skandináv modell, Aula, p. 184 15 munkanélküliek száma (88 000 fő) közben kis mértékben csökkent. 12 A munkanélküliségi ráta 2004 negyedik negyedévében szezonálisan korrigálva 4, 5 százalék volt, nemzetközi mértékkel mérve viszonylag alacsony. A 2005-ös évre a Jegybank már csak 4 százalékos mutatóra számít. Ennél is tovább csökkenő 3, 0 százalékos értékre számítanak 2006-ra.
Norvégia és a skandináv államok akkor kerültek nehéz helyzetbe, amikor a britek 1961-ben beadtak csatlakozási kérelmüket az Európai Gazdasági Közösséghez. A kérdés az volt, vajon kövessék-e Nagy-Britanniát az EGK-ba veszélyeztetve ezzel szuverenitásukat, avagy a brit kapcsolatok gyengülésének veszélyével kívül maradjanak. Norvégia végül Dániával egyetemben az EFTA létének veszélybe kerülése miatt a brit utat választotta, és 1962-ben szintén eljuttatta csatlakozási szándékát a szervezethez, azonban De Gaulle francia elnök az angol belépés elleni 1963-as vétója a skandinávok kimaradását is maga után vonta. 28 1967-ben Nagy-Britannia ismét benyújtotta csatlakozási kérelmét, s így tett Norvégia és Dánia is, De Gaulle ellenkezése azonban ismét gátat szabott az Európai Gazdasági Közösség bővítésének. 1969-ben azonban a francia elnök lemondása zöld utat adott az angolok felvételének, ami valószínűsítette Norvégia és Dánia csatlakozását is. Mivel a belépés a belpolitikai életet erősen felkavaró ügynek számított, mindkét országban népszavazást írtak ki.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat Logisztika szakirány NORVÉGIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KAPCSOLATA Készítette: Dorogi Enikő Budapest 2005 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS................................................................................................................................... 4 I. NORVÉGIA ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA....................................................................................... 5 1. Földrajzi elhelyezkedés és jellemzők.................................................................................. 5 2. Mérföldkövek Norvégia történelmében............................................................................... 6 3. Norvégia lakossága.............................................................................................................. 8 4. A norvégok.......................................................................................................................... 9 II. NORVÉGIA GAZDASÁGA........................................................................................................ 11 1.
17 Norvégiát a tenger, vagyis az 1970-es évektől kezdődő kőolaj-termelés kivételesen jó, előre nem látott gazdasági előnyökhöz juttatta. Szeretném azonban kiemelni, hogy a köztudattal ellentétben maga a jóléti állam, a szociális hálónak köszönhető általános társadalmi jólét és a magas életszínvonal már korábban létrejött, a többi skandináv országéhoz hasonló szociális program kiépítésével. A jóléti állam kérdése a referendumok során még visszaköszön. 17 Even Lange: Aschehuogs norgeshistorie, 11. kötet Samling om felles mål 1935-1970, főszerk: Knut Helle, H. Aschehoug & Co(W Nygaard), Oslo, 1998 (218 old) 14 3. Út a népszavazásokig 3. 1 Történelmi háttér Ahhoz, hogy az EK-ról és az EU-ról szóló népszavazások kimenetelének okait megérthessük, nagyon fontosnak tartom megvilágítani a norvég történelem néhány mozzanatát. Ezek a norvég specialitások kulcsfontosságú szerepet játszottak Norvégia EK-hoz, illetve EU-hoz való hozzáállásában. A 9. és 11 század során a vikingek tartották kezükben az észak-európai kereskedelmet, sőt, rettegésben szinte egész Európát.
Miután tehát Norvégia az 1397-es Kalmari Unióba való belépése óta először szuverén állam lett, el kellett döntenie, hogy milyen kormányzási formában működjöntovább, hiszen a Svédországtól kapott svéd királytól is elszakadtak. A politikai színtéren a királyságpártiak és a köztársaságpártiak kerültek egymással szembe. Még az elszakadás évében, 1905. november 12-13-án megtartották a népszavazást, hiszen minél előbb eldől az ország államformája, annál hamarabb elismerik őt a nemzetközi porondon. A referendum tárgya azonban nem az volt, hogy Norvégia államformája monarchia vagy köztársaság legyen-e, hanem az, hogy legyen-e király a dán Károly herceg, így a királyság államformája sugallva volt. A választásra jogosultak 75, 3%-a jelent meg a szavazáson és 78, 9%-uk Károly herceg mellett szavazott. 34 Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem a sajátjaik közül választottak maguknak királyt a norvégok. A választ két oldalról is meg lehet közelíteni Egyfelől azért, mert a történelem során nem alakult ki olyan nemesi réteg, amelyből választani lehetett volna, vagyis egyetlennorvég családnak sem volt eléggé "kék a vére".
49 A tagságot ellenzők az oslói nyilatkozatot egyenesen politikai puccsnak nevezték, hiszen a kormány a választók 1972-es döntése ellen cselekedett, ráadásul ezúttal a lakosság véleményét sem kérte ki. A régi történelmi hagyományokra visszatekintő norvég demokráciában ez jogosan válthatott ki komoly felháborodást, sőt, sokak az EU-referendumon való "nem" szavazatukkal az EGT-vel szembeni nemtetszésüket fejezték ki. Miután az 1987-ben életbe lépő Egységes Európai Okmány egy egységes európai belső piac létrehozását célozta, az EK elkezdett azzal a gondolattal játszani, hogy a belső piacba az azonos fejlettséggel bíró EFTA-országokat is be lehetne vonni, hiszen a szélesebb piaccal és gazdasági térséggel az EK-tagok is jobban járnak. A tárgyalások 1990-ben kezdődtek. A hat EFTA-állam elfogadta az EU-nak azon jogszabályait, amelyek biztosítják a négy alapszabadság áramlását, így ezen országok az uniós jogszabályozás 80%-át átveszik. 1992 május 2-án meg is született az a szerződés az EK- és az EFTA-tagok között, mely életre hívta az Európai Gazdasági Térséget.