Szerző Varga József Lektor Bálint Sándor Szelesi Zoltán 'Varga József: A szegedi Dóm tér ' összes példány Kiadó: Szeged MJV Tanácsa Művelődésügyi Osztálya Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 1976 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 157 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 12 cm ISBN: 963-03-0220-9 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom A tér kialakulása7A Dömötör-torony26A Fogadalmi templom33A Nemzeti Emlékcsarnok46A szabadtéri játékok134Névmutató153 Témakörök Helytörténet > Magyarország > Városok > Szeged Helytörténet > Helyismeret > Várak, építmények Útikönyvek > Magyarország > Dél- és Kelet-Magyarország > Városai Varga József Varga József műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Varga József könyvek, művek Megvásárolható példányok Állapotfotók A gerinc elszíneződött. Állapot: Jó 940 Ft 650, -Ft 30 6 pont kapható Kosárba Állapotfotók Az előlapon tulajdonosi bejegyzés található.
Legszebben Bálint Sándor néprajztudós és művészettörténész írta le a Fogadalmi Templommal szinte összeforrt Rerrich Béla által tervezett és kivitelezett Dóm téregyüttes létrejöttét. Ez a téregyüttes a két világháború közti időszak egyik legszebb magyar építészeti alkotása. U alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern térkompoziciót. Nyugati oldala a kollégium és a Hittudományi Főiskola, délnyugati sarka a püspöki palota, déli és keleti oldalán egytemi tantermek és kutatóintézetek foglalnak helyet. A klinker téglából készült együttest főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája ihlette, járt is korábban Rerrich Béla ezekben az országokban is építészeti tanulmányúton, tanulmányozta is a modern stockholmi városháza stílusát, de persze nincs szó közvetlen hatásról, a Dóm tér megalkotása a XIX. század történelmi stílusának legérettebb, legnemesebb, legegyénibb kifejezése. Az archaizálás itt szinte megfoghatatlan, mégis jelen van, az itt felépített épületek klinkerburkolatának komorságát az oszlopok és a részletek játékossága oldja fel.
Állapot: 940, -Ft 8 Kosárba
BuildingDóm térArchitectCsillag Katalin, Gunther Zsolt, Váncza LászlóYear2014LocationSzegedConstructorKalotherm Építőipari a szegedi Dómról hallunk, akkor az azt körülvevő tér is megjelenik képzeletünkben. Nem véletlen, hiszen a Fogadalmi templom és a Dóm tér szorosan összeforr egymással, a két világháború közötti időszak legszebb építészeti alkotásai, és a város legemblematikusabb együttese. Az 1879-es árvíz után Szeged elöljárói megfogadták, hogy az árvíztől való megmenekülésért építenek egy templomot. A fogadalmi templom néven ismert épületet Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján építették, neoromán stílusban, a párizsi Sacré Coeur-székesegyház mintájára. Az építés viszonylag későn, 1913-ban kezdődött és az első világháború miatt egy időre megszakadt. Így az építkezés a végső simításokkal együtt 1926-ban fejeződött be, és 1930-ban szentelték fel a templomot. A szegedi fogadalmi templom Magyarország negyedik legnagyobb székesegyháza, melynek monumentalitását még jobban kiemeli a Rerrich Béla tervei alapján épült Dóm tér, amelyről szintén elmondható egy "leg", méghozzá az, hogy Európa egyik legnagyobb mozgó szabadtéri színpadát alakítják itt ki minden nyáron.
Szeged – Sétáló apácák a Dóm téren, félkész templomok, adóprés az oszlopoknál – tények és cáfolatok az SZTE Egyetemi Tavasz által szervezett 80. évfordulóra készülő térről: Marton Árpád és Nyéki Tamás tolmácsolásában. Bár csak október 24-én ünnepli 80. évfordulóját a Dóm tér a fogadalmi templommal, valamint a köré épített U alakú épületegyüttessel együtt, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Kulturális Irodája az Egyetemi Tavasz keretein belül rendhagyó térnéző sétát rendezett. Alkalmi idegenvezetőként Nyéki Tamás és Marton Árpád kalauzolta a mintegy 30 főnyi csoportot. A "tárlatvezetést" a Dóm téren, a kémiai tanszékekkel szemben kezdték, itt tudtuk meg, hogy 1930. október 24-én szentelték fel az 1913 óta épült fogadalmi templomot. Jó magyar szokás szerint ugyanis heves viták előzték meg a templomépítés helyének kiválasztásá szemben állunk a dómmal, bal kéz felől találjuk a püspöki palotát és a papneveldét, hátunk mögött a szerves és szervetlen kémiai tanszékeket – ahol az 1937-ben Nobel-díjassá lett Szent-Györgyi Albert is dolgozott –, jobb kéz felől pedig a fizikai és az orvosi intézet laborjait.
A kert nemes fái: a főhomlokzat előtti tiszafa sor, a piramistölgyek és császárfák Löw Immánuel főrabbi botanikai jártasságát tanúsítják. Az új zsinagógát és közösségi székházat egy 1897-es pályázat alapján Baumhorn Lipót tervezhette meg. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti. A főbejárat fölötti legszebb ablakcsoport a történeti visszaemlékezés ablaka. Közepét a régi és az új zsinagóga képei díszítik. A régi épület bal sarkához festett csónak, az árvízre emlékeztet. Az előcsarnok márványtábláival és a két fekete kőkoporsóval a koncentrációs táborok áldozatainak állítottak emléket. Az új neológ zsinagóga 1900-1903 között épült. Tervezője Baumhorn Lipót. A templom belső díszítése Löw Immánuel főrabbi tanácsaival készült, akinek szobra a Dóm téren lévő pantheonban található. Valamennyi építészeti stílus jegyeit magán viseli, a mór-szecessziós épületjegyektől a barokkos megjelenítésig, magában rejti a gótikát, a román stílust.
1938-ban pedig a 2001-ben elhunyt ">Gina Cigna francia–olasz operaénekes is fellépett, a Turandotban. Érdekessége a történetnek, hogy Cigna még 1938 őszén lemezre énekelte a Turandotot, így a mai napig fennmaradt a Dóm téren elhangzott opera. 1939-ben – szintén a Turandottal – véget ért a szabadtéri játékok első gyobb térképre váltásA közel kétórás Dóm téri tárlatvezetésen a látogatók betekinthettek a Püspöki Palotába, valamint felmászhattak a dóm 81 méter magas tornyába. Aki lemaradt, május 12-én újra végighallgathatja Nyéki Tamás és Marton Árpád lenyűgöző és érdekes előadását az idén jubiláló Dóm térről. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélreHírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A tér építésének két alapgondolatát is ezen események határozták meg: a székesegyház az árvíz utáni újjáépítésért való hála az Úristennek, a körben felépült épületek pedig a trianoni traumát követő újjászületést jelképezik. Utóbbinál az játszott szerepet, hogy 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Egyetem, valamint 1923-ban a püspökség is. Klebelsberg gondolata, miszerint az egyetemi kutatás mellett az alföldi egészségügyet is fejleszteni kell, jól nyomon követhető a tér köré épült klinikai tömböknél. A teret 1928–1930 között Rerrich Béla tervezte. Egy korával ellentétes, archaikus építési stílusban álmodta meg a székesegyház környékét. – A középkori hangulatot jól példázza, hogy sokan azt hiszik, a téren valamikor apácák sétáltak – magyarázta Marton. Klebelsberg szándéka szerint épült a Dóm tér: a Báthory által alapított egyetemnek szeretett volna ugyanis méltó környezetet teremteni. Ennek eredményeképp született meg 1930-ban a mai Dóm téri épületegyüttes. A Panteont tartó oszlopokról megtudtuk: nincs két egyforma.
Így alakult ki az észak-itáliai román stílust idéző téglaarchitektúra, amelynek megépítéséhez 1913 nyarán kezdtek neki. A templom falai már magasan álltak, amikor az első világháború kitörése megszakította a munkát. A folytatás érdekében 1921-ben indult új gyűjtés: ennek köszönhetően 1924-re állt a kupola, a következő évben a két torony, és 1930-ban felszentelték a templomot. A templomban ötezren férnek el, hossza 81, szélessége 51 méter, tornyai 91 méteresek, kupolája 54 méter magas, belül a padozatszinttől 33 méter. Öt harangja közül a Tisza felőli toronyban levő Hősök harangja 86 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb. A dóm altemploma a Somogyi Könyvtár felőli oldalon, a nyugati torony mellett nyílik. Innen folyosó vezet a kereszthajó alatti sírokhoz, illetve a kupola tengelyében levő kápolnához. A folyosón fényképek mutatják be a templom építésének fázisait, rövid leírások méltatják az itt nyugvók éianon után Szegedre költözött a kolozsvári egyetem és a város lett az érsekség székhelye is.