II/50. II/51. II/52. II/53. II/54. II/55. II/56. II/57. 201 III. képtábla: Késő középkor III/1. Ádáz (Aethusa cynapium) ikerkaszat Solt-Tételhegy 26. minta (130. gödör) III/2. Konkoly (Agrostemma githago) mag Solt-Tételhegy 26. gödör) III/3. Héla zab (Avena fatua) csupasz szemek Solt-Tételhegy 26. gödör) III/4. Abrakzab (Avena sativa) csupasz szemek Solt-Tételhegy 24. minta (178. gödör) III/5. Mezei rozsnok (Bromus arvensis) pelyvás szemek Solt-Tételhegy 26. gödör) III/6. Gabonarozsnok (Bromus secalinus) pelyvás szem Solt-Tételhegy 24. gödör) III/7. Szulákkeserűfű (Fallopia convolvulus) makkocskák Solt-Tételhegy 26. gödör) III/8. Gyanús galaj (Galium spurium) félkaszat Solt-Tételhegy 24. gödör) III/9. nudum) csupasz szemek Solt-Tételhegy 26. gödör) III/10. hexastichum) pelyvás szemek Solt-Tételhegy 24. gödör) III/11. microsperma) magok Solt-Tételhegy 26. gödör) III/12. Komlós lucerna (Medicago lupulina) csavarttermés Solt-Tételhegy 26. gödör) III/13. Mezei csormolya (Melapyrum arvense) mag Solt-Tételhegy 26. gödör) III/14.
objektum belsejének bal oldali betöltése eltér a többi mintától, mégpedig a fitolitok alakgazdagságának szegényesebb volta, valamint a fásszárúak fitolitjainak hiánya miatt, azonban mégis az előző mintákhoz köthető legjobban. objektum szája előtti részből származó minta, valamint a kemence belsejében lévő első omladékréteg mutat hasonlóságot, de ez az érték csak a fele a padlószintek közti hasonlóságnak. A hasonlóság minden esetre nem meglepő, hiszen az első omladékréteg hullott be legelőször a kemence belsejébe, így ez a réteg az, amelyik legszorosabban kötődhet a kemence üzemeléséhez kapcsolódó szinthez, azaz a kemence szája előtti területhez. Ehhez az elkülönülő csoporthoz kapcsolódik a 200. objektum (kemence) szája előtti területről származó minta. E minta és a 201. objektum első omladékrétege jobban hasonlít egymásra, mint a 201. objektum mintáinak e csoportja. A vizsgált két kemence esetében a kemence szája előtti területek és a járószintek elkülönülnek, de ezeken belül a két objektum azonos helyéről származó mintái hasonlóak.
SOÓS 1929 Soós Árpád: Solt nagyközség története. Paks, é. (1929). STOLEK 1984 Stolek Antal: A solti plébánia története. Temerin, 1984. SZABÓ 1983 Szabó János Győző: A Duna–Tisza köze és a magyar honfoglalás. Forrás XV (1983) július, 34–51. SZÁDECZKY-KARDOSS 1998 Szádeczky-Kardoss Samu: Az avar történelem forrásai 557-től 806-ig. – Die Quellen der Awarengeschichte von 557 bis 806. Magyar Őstörténeti Könyvtár 12. Budapest, 1998. SZENTPÉTERI–ROSTA 2006 Szentpéteri József – Rosta Szabolcs: Solt, Tételhegy (Bács-Kiskun megye). RKM 2005. Budapest, 2006, 306–308. SZENTPÉTERI 2007a S zentpéteri József: Solt, Tételhegy (Bács-Kiskun megye). RKM 2006. Budapest, 2007, 275–276. SZENTPÉTERI 2007b S zentpéteri József: Castrum Tetel – Egy őskori földvár Anonymus gestájában. MúzeumCafé 2007. október, 18–20. Szentpéteri 2008 S zentpéteri József: Solt, Tételhegy (Bács-Kiskun megye). RKM 2007. Budapest, 2008, 273–274. Szentpéteri 2010a Szentpéteri József: Solt–Tételhegy története az őskortól napjainkig. Előzetes beszámoló a Castrum Tetel Program (2007–2009) eredményeiről.
Ennek a két, jelenleg még nem ismert falindulásnak köszönhetően merült fel egy eddig nem bizonyított lehetőség, miszerint a torony és az ahhoz kapcsolódó melléképület még a 14. századi átépítés során lett részben visszabontva. Így nem templombővítés történt, hanem – legalábbis a nyugati oldalon – egy korábbi, nagyobb templom szűkítése következett volna be. Ezt erősíthetnék a keresztelőmedence környékén tapasztaltak is az esetleges oszlopalapozás tekintetében. Bár a jelenlegi ismereteink leginkább a 14–16. században álló templomra érvényesek – egyes (különösen a 2009. évi idényben) megjelenő jegyek – egy korábban fennállott, majd a 14. században átépített templomra engednek következtetni. A kitermelt alapfalak nyújtotta metszetben a környező feltöltést, illetve részben kitermelt, részben megmaradt, a 14–16. századi járószinten nem mutatkozó, az alá befutó falazások nyomai jelentkeztek, melyek a feltárás jelen állapotában még nem magyarázhatóak. A 14. századi építkezés több helyen középkori sírokat vágott el, mely mindenképpen korábbi temetőt is valószínűsít.
Ezen leltárkönyvek húsz, a Tételhegyről (Titéli halom) származó koponyáról tanúskodnak, amelyek a rajtuk olvasható felirat alapján is hitelesítve megvannak. Nem szerepel viszont sírszám a koponyákon, ezért a vizsgálatokba ugyan bevontuk ezt az anyagot is, de nem vontuk egybe a legutóbbi feltárások sírjaival. Az antropológiai vizsgálatokban a következő módszereket alkalmaztuk: A morfológiai nem meghatározásánál a koponyán 8, a mandibulán 4, a vázcsontokon 9 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettünk figyelembe. 1 A biológiai életkor becslésére az infans I. és infans II. korcsoportúaknál a fogak fejlettségi fokát, 2 valamint a végtagcsontok hosszát. 3 Juvenilis korcsoportúaknál 1 2 3 Éry et al. 1963. ; Éry 1992. Schour – Massler 1944; Ubelaker 1989. Stloukal – Hanáková cit. Éry 1992. az osszifikáció mértékét vettük figyelembe. 4 Felnőttek esetében a biológiai életkort az os pubis facies symphyseosa felszíni változásai5 és koponyavarratok csontosodásának mértéke6 alapján becsültük.
Alátámasztja azokat a megfigyeléseket, amelyek szerint a jelenleg részlegesen, a gótikus periódusig feltárt templom korábbi, a 11. századi előzményekkel rendelkezhet. A templom körüli temető mérete jelentős nagyságú közösségre utal, amelynek temploma az Árpád-kor második felére már veszített a jelentőségéből. Ennek oka jelenleg nem ismert, nem feltétlenül a közösség mérete vagy annak jelentősége csökkent, lehetséges magyarázata lehet, hogy az erre az időszakra már kiépült a régióban a templomi hálózat, így a távolabbi közösségek már a saját templomaik mellék tudták helyezni a halottaikat. Jelenleg a temetőről rendelkezésre álló adatok az alacsony feltártság miatt alig nevezhetők elégségesnek, a temetőrészlet és a templom közötti terület feltárása az elkövetkező évek feladata, melynek eredményei még alapjaiban módosíthatják ismereteinket temetőről. 101 Irodalom M. ARADI 1998 M. Aradi Csilla: A Főnyed-gólyásfai Árpád-kori temető és település eddigi ásatásának összegzése. ‒ Summary of the Excavations at the Árpád-age Settlement of Főnyed-Gólyásfa.
Mivel a fitolitok lokális felhalmozódásúak (a pollenekkel szemben), feltételezhetjük, hogy a ház közelében a mikroklíma változatossága miatt (árnyékos oldala a háznak, pocsolyák, napsütötte déli oldal, stb. ) a különböző igényű növények is élőhelyet találtak. A tipikus sztyeppei fitolit, a Conical forma is megjelenik a mintában, valamint a fákban-cserjékben megtalálható Prickle forma is, mely valószínűleg a nádhoz hasonlóan, a ház szerkezetéből származhat. Szivacstüske a cölöplyukból származó mintában jelen van, de a faszén/pernye hiányzik, a 219. objektum feletti részből származó minta esetében pedig ennek az ellentéte tapasztalható. A cölöplyukból teljesen hiányoznak a fák fitolitjai. Valószínűleg azért, mert a cölöpként használt fa kéreg nélkül lett beleállítva. A fitolitok pedig a levelek mellet, még a fa kérgében képződhetnek. A 159. objektumból vett minta elemzése A minta a 159. objektum oldalából származik. Hasonlóan az 55. objektum cölöplyukából származó mintához, itt is a hosszúsejtű fitolitok (Elongate) és a hűvös-nedves klímát jelző fitolitok dominálnak.