Újra társadalmi normává kellene tenni a gyermekágyas támogatást, ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a gyermekágyi depresszió előfordulását. El kellene gondolkodnunk rajta, hogy hogyan beszélünk a várandósokkal, mit nem mondunk neki, mit igen. Mi az, ami valójában támogató? Mi az, amit kérdezünk vagy nem kérdezünk egy veszteséget átélt családtól. Mindezt újra kell fogalmaznunk társadalmi szinten" – tette hozzá. Az elmúlt évszázadok medikalizációja során az orvosi segítséggel történő szülés-születés vált normává, holott a perinatális ellátásban dolgozók egyetértenek abban, hogy a nőknek ősi tudása van erről. Dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász-pszichoterapeuta elméletét idézi Gabriella, miszerint ez a tudás olyan, mint egy kincses ládika, mely a tenger mélyén pihen. A nővé érés, majd a megfoganás ideje alatt elkezd felemelkedni a tengerfenékről. Hogy ez milyen gyorsan történik, mennyi inda, hínár fonódott rá és húzza vissza, az mindenkinél egyéni. Az indák származhatnak a saját születés emlékéből, a családi szüléstörténetekből, transzgenerációs élményekből, de akár filmekből is.
"Tovább bővíteném ezt a spektrumot: ezek idővel társadalmi szintű hatásokat jelentenek. Azt, hogy az egyén hogyan tud kapcsolódni önmagához, másokhoz és ez megjelenik a döntéseiben. Mindezeknek itt van a gyökere, ebben az érzékeny periódusban" – tette hozzá dr. Gutmann Orsolya. Mit kaphatunk a központban? A központban széles a szolgáltatások köre. A női test megértését célozza a FEMM oktatás (a ciklus, hormonális működések és testi jelek megismerése), a nőgyógyászati és endokrinológiai szakellátás. Teret kap a trauma- és feszültségoldás is. A várandósság időszakában szükséges vizsgálatok (ultrahang, genetikai szűrés, laborok) mellett ugyanolyan szerepet kap a testi és pszichés felkészülés támogatása. "Önmagában az is nagy megnyugvást nyújt a szülőknek, ha alapvető fiziológiai és anatómiai ismeretekhez jutnak. Ez a ráhangolódás nemcsak az intézeten kívüli szülésnél fontos. Ha az anya tisztában van azzal, hogy mi zajlik a testében, jobban kapcsolódik önmagával és a babájával, tudja, mire képes a teste és a babája.
Az ingatlan teljes csatornarendszerét ki kellett cserélni, a probléma nagyjából nyitásra kész állapotban, tavasszal derült ki. Nóra a magára kötött néhány hónapos babájával, harmadik gyerekével állt a három méter mély gödörben, de végül kimásztak belőle. Ő és a projekt is. Sok a félreértés és az előítélet Az intézeten kívüli szülés szabályozására 2011-ben született Magyarországon kormányrendelet. Ahogy honlapján a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság is részletezi, azóta léteznek a keretek ahhoz, hogy a szaksegítség és egyéb segítők (orvos, szülésznő/bába, neonatológus, dúla) milyen formában, feltételekkel, felelősséggel vehetnek részt az ellátásban. Ma Magyarországon a szüléseknek nagyjából 0, 5-1 százaléka történik kórházon kívül. A nyugati társadalmakban ennél kicsivel magasabb az otthonszülések aránya, a legismertebb kivétel Hollandia, ahol a gyermekek kb. 20 százaléka születik intézeten kívül. Ezek a számok a covid időszaka alatt némileg meg is emelkedtek.
A jövőben a gazdasági stabilitás elérése után támogatói rendszert alakítanának ki, hogy ez a kör még szélesebb lehessen. A BPK a félreértések és a sztereotípiák felszámolásával is sokat tehet ezért. Ezen az úton már el is indultak: vonalaik annyira leterheltek, hogy jelenleg az online bejelentkezést ajánlják az ügyfeleiknek. Borítókép és fotók: Sebestyén László The post Ez az otthonszülés már nem az az otthonszülés – új központ nyílt Budapesten appeared first on
Ide nem akkor viszik be a szülő anyákat, amikor "baj van", hanem az első pillanatban, amikor a normalitástól kezd eltérni a folyamat. Erre az esetleges helyzetre külön is felkészítik a szülőket, hogy természetes rugalmassággal tudják kezelni, ha így alakul és továbbra is kompetensnek érezhessék magukat saját szülésélményükben. Arra szerződünk, hogy elkísérjük őket "A sikert nem abban mérjük, hogy itt szüli meg egy édesanya az egészséges babáját, hiszen biológiai folyamatokról van szó, melyek nem teljesen kiszámíthatók. Mi arra szerződünk, hogy szaktudásunkkal támogatva elkísérjük őket az ő egyéni útjukon és azon segítjük őket. Nem ígérhetünk semmit a szülés helyével kapcsolatban, csak azt, hogy támogatjuk őket, bármerre indulnak. Hiszen nincs két egyforma szülés" – mondja Gabriella. A központ célja, hogy havonta legfeljebb 20-24 szülést kísérjenek. Úgy vélik, ez az a szám, aminél még ténylegesen biztosítható a kellő mennyiségű idő, az odaszentelődés és a szakmai energia. A szüléskísérések mellett azoknak a családoknak is széles szolgáltatási kört kínálnak, akik máshol, kórházban terveznek szülni, például császármetszés utáni hüvelyi szülésre készülnek.
Egy éve gyűlt össze a pénz, a szakmai alapcsapattal együtt összesen 12 fős Juno Perinatális Központ Kft. áll a háttérben. "Nyilván a cél a fenntartható működés, de ennek érdekében semmilyen szakmai kritériumot nem áldozunk fel" – mondja Szelényi Nóra pszichológus, a BPK hat szakmai alapítójának egyike. A hat szakmai tulajdonos mellett hat, leginkább a gazdaság területéről érkező tulajdonosa van a kft-nek, akik tevőlegesen is részt vesznek a BPK hátterének kialakításában. "A tulajdonosokon kívül több kulcsember kíséri a csapatunkat: szuper jogászok és egy könyvelő alapozza meg működésünket. " "A három szintes ingatlan bérlése, a szükséges átalakítás és felszerelés után terveink szerint nagyjából most kellene nullára kijönnie a bevétel-költség mérlegnek. Ez nincs így. A tervezést nyilván számos váratlan esemény bojkottálta az elmúlt időben. Tudjuk, hogy nagy szerencsénk volt, hiszen jelen gazdasági környezetben valószínűleg el sem tudnánk indulni. " Más tényezők is akadályozták az indulást.