A fűtési légtérfogatot általában a fűtött helyiség alapterületének és belmagasságának szorzata adja. Szabálytalan alapterületű, ferde mennyezetű (tetőtéri) helyiségek esetében a határoló falsíkok közötti légtér összessége. Ha a födém és az álmennyezet közötti térrész fűtött helyiséggel szomszédos, nem összefüggő felületű, rács jellegű, (úgynevezett optikai lezárást biztosító álmennyezet) az álmennyezet mögötti teret fűtöttnek kell tekinteni. A fűtöttség általános meghatározása: az adott helyiségben elhelyezett fűtőtest hőleadása, az adott helyiségben áthaladó csővezeték hő leadása, az adott helyiséggel szomszédos ugyanazon épülethez és fűtési rendszerhez tartozó helyiségekből a közös elválasztó szerkezeteken áthaladó hőáram. 64 IV.
Sem szervezeti, sem központi szinten nem biztosított a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök mennyiségének és értékének pontos nyilvántartása. Az önkormányzati vagyonleltárak hiányosak, a gazdálkodó szervezetek beszámolói pedig nem tartalmazzák a tulajdonukba és üzemeltetésre átadott teljes eszközállomány értékét. (Az 1992 óta térítésmentesen átvett eszközök - amelyek csak a vizsgált körben mintegy 6 milliárd forint bruttó nyilvántartási értéket képviselnek - nincsenek az eszközök között nyilvántartva). Az egymásnak is ellentmondó jogszabályi rendelkezések következtében a vagyonátadás nem érte el célját. Az önkormányzatok tulajdonhoz juttatása ugyan megtörtént, de azt követően - a különböző jogértelmezések miatt - a hatályos törvények szerint korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó eszközök jelentős része - végeredményben jogszerűtlenül - kikerült a tulajdonukból és gazdálkodó szervezetek szabad rendelkezésű, korlátlanul forgalmazható tárgyaivá vált. Veszélybe került az önkormányzatok egyik legfontosabb kötelező feladatának ellátása és nem garantálható a közművek előírt célhoz kötött használata sem.